A NAPI Gazdaság cikke

Amióta a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta, hogy a cégek tavaly októberben 1,6 millió alkalmazott vonatkozásában kértek kedvezményt a 125 ezer forintos minimumjárulékalap után történő fizetési kötelezettség alól, számos sajtóorgánum, illetve televíziós műsor 1,6 millió minimálbéresről, illetve a körül kereső munkavállalóról beszél. Pedig az érintettek jó részénél a járulékfizetés alapja meghaladta a minimálbér összegét, átlagosan 76 300 forintra rúgott.  

A bejelentéssel zömmel a feldolgozóiparban, kereskedelemben és a közigazgatásban dolgozók után éltek a foglalkoztatók. A KSH jelentése szerint 2006 első tíz hónapjában az élelmiszeriparban bruttó 99 489 forint volt a fizikai foglalkozásúak átlagkeresete, míg a kereskedelemben 91 023 forint. A közigazgatási szférában az átlagos havi bruttó kereset hajszálnyival maradt a minimumjárulékalap alatt, 124 767 forintot ért el a fizikai munkát végzőknél. Az építőiparban is több munkavállaló esetében kértek kedvezményt a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek alkalmazottaira, akiknél a KSH jelentése szerint átlagosan 93 957 forint volt a bruttó kereset.

Arról, hogy valójában hány munkavállaló kap minimálbért, sem az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, sem a Központi Statisztikai Hivatal, sem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem rendelkezik adatokkal vagy becslésekkel. A minimum-járulékalappal kapcsolatos bejelentéseket a keresetek szempontjából nem dolgozta fel az APEH (bár erre vonatkozó információt is kellett közölniük a munkaadóknak), de a februártól teljes körűvé váló havi elektronikus bevallásokból talán kiderül majd az "igazság".