A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Akár uniós problémát is okozhat, ha a biztosítási adót a jelenlegi formájában fogadják el − állítják adószakértők. A gondot az jelenti, hogy a biztosítási adó parlamenthez benyújtott jelenleg ismert szövege alapján joggal vethető fel, hogy az új adó sértheti mind az alkotmányban, mind az uniós alapelvek között megfogalmazott visszamenőleges hatályú rendelkezések bevezetésének tilalmát.

Jogi vélemények szerint egy jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogalkotó a jogszabályt visszamenőlegesen lépteti hatályba, hanem akkor is, ha a hatályba léptetés ugyan nem visszamenőlegesen történik, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Közvetlen hatás

Miután az új adó − ellentétben a törvénytervezet indoklásában leírtakkal − valójában nem forgalmi típusú, hanem klasszikus közvetlen adónak minősül, így közvetlen kihatása lesz azokra a biztosítási szerződésekre, amelyeket az adó bevezetése előtt kötöttek meg. A biztosítási jogviszony sajátosságaiból fakadóan a biztosítóknak csak nagyon korlátozottan, rendkívül pontosan körülhatárolt feltételek teljesülése esetén van lehetőségük a szerződéses feltételeket − a biztosítási szerződés díját − egyoldalúan módosítani.

A vagyonbiztosítások esetében lényegében két ilyen jogcím van: a biztosítónak joga van élni az avultatás jogával − a vagyontárgy idő múlásával történő értékcsökkenésének lekövetésével −, illetve jogosult az indexálásra. Ezalatt azt értjük, hogy a biztosító a mindenkori fogyasztói árindexnek a díjban történő követésével biztosítja az ügyfél számára azt, hogy a biztosításért kapott szolgáltatás értékarányos marad az infláció ellenére is. Vagyis az indexálás lényegében az ügyfél érdeke − ráadásul a biztosítottnak a jogszabályok lehetővé teszik, hogy saját felelősségére ne fogadja el a biztosító indexálási ajánlatát − így persze a szolgáltatás értéke sem növekszik.

A visszamenőlegesség tilalma sérül

Miután a törvény által biztosított díjmódosítási lehetőségek között nem szerepel egy külön adó bevezetése, ez azt jelenti, hogy a biztosítók olyan feltételekkel kötelesek szolgáltatásaikat ügyfeleik felé az új adó bevezetését követően is nyújtani, mint amilyen feltételekkel azt korábban, az adó bevezetése előtt meghatározták. Miután az új adó bevezetése olyan új releváns gazdasági körülményeket, feltételeket teremt, amelyek ismeretében a korábban megkötött szerződéseket azokkal a feltételekkel, amelyekkel megkötötték, a biztosítók már nem kötnék meg, egyértelműnek tűnik, hogy az adóval lényegében a visszamenőleges szabályozás tilalma sérül.

Bár a kormányzat nem először alkotna olyan jogszabályt, amely visszamenőleges hatállyal szól bele a polgári jogviszonyokba, ám a biztosítások esetében mindez azért jelent minőségi különbséget az adószakértők szerint, mert − ellentétben például más szolgáltatással − ebben a jogviszonyban a biztosítónak nincs joga arra, hogy az előre meghatározott időtartam alatt elálljon a biztosítási szerződéstől − magyarán hogy felmondja azt.

Az előzetesen meghatározott feltételek betartásával az ügyfél a szerződéses jogviszony fenntartására "kötelezheti" a biztosítót, amely viszont így − ismerve az adóteher mértékét − a korábbi biztosítási szerződéseken veszít, ami az adóból következő közvetlen veszteségen túl immár szektorszintű kockázatot hordoz.

Biztosítási adó mértéke
Biztosítási formaAdó (százalék)
KGFB30
Casco15
Vagyon10
Forrás: NGM
QP | Quality Placement