A májusi inflációs jelentés publikálása óta eltelt időszakban növekedett az inflációs bizonytalanság. Növekedett a gazdaság külső és belső egyensúlytalanságával kapcsolatos piaci bizonytalanság, ami a forintbefektetésektől elvárt hozamok emelkedésében tükröződött - áll az MNB mai közleményében. A májusi fogyasztóiár-infláció kismértékben meghaladta az MNB által prognosztizált ütemet. Az infláció gyorsulása nem köthető egy-egy termékcsoporthoz, az árindex emelkedése minden egyes maginflációs tételnél tapasztalható volt. A felfelé irányuló inflációs bizonytalanság erősödésében több tényező is szerepet játszott. 2004. első négy hónapjában a versenyszféra bérinflációja valamivel magasabb volt a vártnál. Ennek inflációs hatását ugyanakkor tompítja a feldolgozóipari termelékenység gyors növekedése. Emellett a májusi inflációs jelentésben feltételezettnél magasabb olajár a termelési költségeken és a piaci várakozásokba beépülő bizonytalanságon keresztül hosszabb időtávon is növelheti az inflációt. A GDP első negyedévi növekedése a vártnál magasabb volt. Az első negyedévi adatok szerint a gazdasági növekedés fő mozgatórugójává mind jelentősebb mértékben a külső kereslet által vezérelt vállalati konjunktúra válik, a belső fogyasztás lassuló növekedése mellett. Ez mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási kockázatát és az inflációs nyomást. A folyó fizetési mérleg egyenlege áprilisban jelentősen nőtt, ami leginkább az áruimport megugrásával magyarázható. Az import növekedése részben a vállalati beruházások bővülésével, részben pedig az EU csatlakozáshoz köthető egyedi hatásokkal magyarázható. Összességében mind a költségvetési, mind a külső egyensúlyi folyamatokkal kapcsolatos piaci bizonytalanság növekedett, amit a hosszú állampapír-hozamok emelkedése is tükröz.