Főként a paksi beruházáshoz kapcsolódó, Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás részleteiről kérdezte a közrádió riportere a nemzetgazdasági minisztert. A kormány a szerdai ülésén foglakozott a 10 milliárd eurós hitel ügyével. Az orosz hitellel kapcsolatban általánosságban véve kijelentette Varga, hogy "jó kamattal, olcsó kamattal kapjuk az oroszoktól a hitelt". Emlékeztetett: "egy 10 éves beruházási periódus után, majd egy féléves beüzemelési időszak után kezdenek el működni a blokkok, 2025-ben indulhatnak el, ezt követően kell a hitelt visszafizetni".

"Olyan hitelkonstrukciót alakítottunk ki, amelynek az első szakaszában 3,95 százalék, utána 4,5, 4,8, majd végül az utolsó 7 évben 4,95 százalékos eurókamatot kell az országnak fizetnie". "Magyarország úgy tud a beruházáshoz pénzt kapni, hogy az olcsóbb, mintha mi saját magunk külföldről vettünk volna fel hitelt. Vagyis Magyarország a pénzpiacokon nem tud ilyen olcsón hitelt szerezni, az oroszok olcsóbban tudnak hitelt felvenni, és így az orosz forrásköltségen kapjuk meg ezt a pénzt" - részletezte Varga, aki összefoglalóan annyit mondott még: "jól jártunk ezzel a hitellel".

Arra is kitért, hogy Magyarországnak lehetősége van az előtörlesztésre. Azért vállalt Magyarország ilyen konstrukciót (sávos kamatozást), "hogy Magyarország érdekelt legyen abban, hogy előtörlesszen" - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

De ki futja az árfolyamkockázatot?

Amikor ma Magyarországon devizahitelről beszélünk, akkor ez a legtöbb ember számára szinonimaként az árfolyamkockázatot jelenti. Hogyan fogja ezt a kormány kiküszöbölni? Van ilyen árfolyamkockázat ebben az esetben? - tette fel a kérdést a riporter. Varga Mihály erre úgy felelt: "árfolyamkockázatuk azoknak van, akik devizában adósodtak el és most forintban kell törlesszenek". Ezt követően a miniszter belekezdett abba, hogy a kormány eddig mivel segített a magyar devizahiteleseknek, az orosz hitel árfolyamkockázatáról nem beszélt, pedig a magyar államra szintén igaz, hogy "devizában adósodott el, és forintban kell törlesszen".

Majd az újabb kérdés kapcsán arról beszélt, hogy "11-12 milliárd euró lesz a paksi beruházás, ennek 80 százalékát adják az oroszok, 20 százalékát kell fizetnie a magyar félnek". "Az orosz kivitelező cég tendereztetni fogja a beszállítókat, ami azt jelenti, hogy a lehetőség szerinti legjobb árat kívánják elérni. Nekünk ott van szerepünk, hogy ahhoz, hogy a kifizetés megtörténjen, a magyar fél jóváhagyása szükséges. Van egy kontrollszerepe a magyar félnek, amit mindig tudunk érvényesíteni" - fejtette ki Varga, de itt sem beszélt arról, hogy ki viseli az árfolyamkockázatot ennél a 10 milliárd eurós devizahitelnél.

Volt ajtócsapkodás is

A riporter azon kérdésére, hogy nem kellett volna-e a dokumentumokat az aláírás előtt bemutatni a parlamentnek, Varga úgy válaszolt: "egyszerűbb lett volna valóban, ha tavaly év végéig le tudta volna zárni a kormány a tárgyalásokat". "Egy ilyen megállapodás millimétereken vagy centimétereken is múlik. A kamat mértékén akár sok milliárd forint is múlhat. Itt azért észnél kellett lenni. A kollégáim nagyon jó munkát végeztek, alapos, hosszú tárgyalási sorozat volt, időnként egy két ajtócsapkodással is, de hát meg tudtunk állapodni" - magyarázta Varga Mihály.

"A magyar kormány a tegnapi ülésén jóváhagyta az orosz hitelszerződésről szóló megállapodást, be fogjuk nyújtani a Parlamentnek és a parlamenti képviselőkön múlik, hogy elfogadják-e vagy sem" - árulta el.

Mit művel a gyenge forint?

Varga tájékoztatása szerint a kormány azzal számol, hogy nagy hatása nem lesz a gyenge forintnak a költségvetésre. "A nagykövetségek fenntartása valóban devizában történik, és itt többet kell fizetni, ugyanakkor mondjuk az EU-s támogatásokat euróban kapja az ország, így ez forintban többet hozhat. Azzal számolunk, hogy lesz némi többletkiadásunk a gyengébb árfolyam miatt, de ez nagy összeget nem tesz ki". "220 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre a költségvetésben" - nyugtatott Varga.