A Magyar Közlönyben megjelent határozat tartalmazza az egységes elővárosi vasúthálózat fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának bővítéséhez és a kínált szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek révén a Budapestet és vonzáskörzetét érintő vasúti és HÉV-közlekedést igénybe vevők száma összességében megduplázható.

A határozat melléklete 48 projektet sorol fel, ezek többsége 2030-ig valósul meg. Így például 3. és 4. vágány épül Kelenföld és Törökbálint között. Kiépül a központi forgalomirányítás és központi utastájékoztatás a 70-es (váci) és a 100a (Monor–Cegléd–Szolnok) vonalakon.

Kapcsolódó

Fejlesztik a Rákospalota-Újpest – Vácrátót –Vác vasútvonalat is. Itt a vasúti pálya felújítása mellett szakaszos kétvágányúsítás lesz, továbbá megújulnak az állomások is. Szerepel a listán a Nyugati pályaudvar és belső körvasút rövid távú fejlesztése (a hosszú távú fejlesztés a vasúti alagút megépítését jelenti). Szintén két vágányú lesz a Soroksár – Kunszentmiklós-Tass vonal, amely a Budapest–Belgrád projekt keretében valósul meg.

További vágány épül a Budapest-Nyugati – Dunakeszi Gyártelep szakaszon. Rákosrendezőt a távlati funkciójának megfelelően építik át.

Külön döntés alapján 2030-ig vagy 2040-ig épül meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolata. Új nyomvonalon kétvágányú, villamosított vasúti pálya épül Kőbánya-Kispest és Monor állomások között, ez érinti a repülőteret.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára Facebook-bejegyzésében a kormánydöntésről - egyebek mellett - ezt írja: naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe. Dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. Érthető, hogy autóval jönnek, mert a tömegközlekedés nem elég megbízható, nem elég sűrű, gyors és kényelmes. A célok egyszerűek: mindenki érjen gyorsabban és kényelmesebben célba, legyen kevesebb a dugó, tisztább a levegő. A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit.

A vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé a Budapest-agglomeráció közötti utazásoknál! Az európai, a magyarországi, a várostérségi és a budapesti vasúttal történő utazásokhoz sokkal átjárhatóbbá kell tennünk Budapestet! A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia ezt garantálja.

Hiteles-e ez a két évtizedes stratégia terv? Igen, mert forrás lesz rá. A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig - írja az államtitkár.