Az új polgári törvénykönyv semmisnek nyilvánítaná azokat a társasági szerződés mellett létrejött magánszerződésekben szereplő, nem nyilvános passzusokat, amelyek ellentmondanak a társasági szerződésekben foglaltaknak. Nem kell itt feltétlenül bonyolult dolgokra gondolni - mondta lapunknak Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda szakértője. Megszokott például egy közös vállalat esetében, hogy a menedzsment összetételéről a tulajdonosok megállapodnak, vagyis adott arányban delegálnak oda tagokat. Ez ugyanakkor ellentmond a társasági szerződés szabályainak, hiszen a menedzsment tagjait a közgyűlés választja meg - tette hozzá példaként. Hasonlóképpen problémás lehet, ha egy társaság több évre előre megállapodik az osztalékfizetésről, hiszen erről évente, az üzleti év lezárása után kellene határozni. Az úgynevezett szindikátusi szerződéseket a társasági szerződésbe nem való, ám a tulajdonosok együttműködése szempontjából fontos megállapodások rögzítésére alkalmazzák. Tipikus elemei a munkajogi, finanszírozási vagy versenyjogi kérdések - utóbbi például versenykorlátozó megállapodások esetében lehet fontos, hiszen iparágtól függetlenül nem ritka, hogy a tulajdonosok abban állapodnak meg, hogy meghatározott ideig nem teremtenek konkurenciát a közös vállalat keretében folytatott tevékenységüknek. A tapasztalatok alapján egyre többen alkalmazzák ezeket a szerződéseket és nem csak a legnagyobb cégeknél. A kisebb társaságok tulajdonosai jellemzően akkor készítenek ilyen megállapodásokat, ha olyan ötlet megvalósításáról van szó, amiben nagy növekedési potenciál van. Ebben az esetben tipikus, hogy az ötletgazda a szellemi alkotását adja, de azt nem kívánja apportként a vállalkozásba vinni, hanem csak a hasznosítási jogait adná át. Vagyis a társasági szerződésben nem, de valahol azért ezt rögzíteniük kell a feleknek. A hatályos jog eddig nem szabályozta ezt a kérdést, a hiányt az új Ptk. foltozta be. Mivel nem volt rendezve a kérdés, elvi kockázat eddig is volt a rendszerben - mutatott rá Tóth. Addig persze nincs baj, amíg a felek kölcsönösen betartják a megállapodást. A jelenlegi piaci viszonyok között azonban elképzelhetők olyan kiélezett helyzetek, amikor a felek vitatni kezdenek adott pontokat - ez főleg a több évvel ezelőtt született, nem elég pontos szerződéseknél fordulhat elő. Itt az jelent kockázatot, hogy kérdéses, mi áll meg a bíróság előtt. A Legfelsőbb Bíróság döntései ugyanis felemás képet mutatnak. Voltak olyan döntések, amelyek például a jövőben hatályba lépő törvénynek megfelelően semmisnek titulálták a szindikátusi szerződésben foglaltakat, és a társasági szerződés betűjét jelölték meg hivatkozási pontként. Ilyen esetben komoly elemek hullhatnak ki a megállapodásból, hiszen adott jogosítványt úgy veszíthet egy tulajdonos, hogy a cserébe vállalt kötelezettsége megmarad.
QP | Quality Placement