A feldolgozóiparban a visszaesés a következő öt-hat hónapban jelentősen mérséklődhet, illetve a termelés az év végétől - tekintettel a bázishatásra - is lassan emelkedhet - derül ki a Kopint-Tárki negyedéves konjunktúratesztjéből. A változás üteme a korlátozott hazai értékesítési lehetőségek miatt meghatározó módon az európai országok keresletének alakulásától függ.

Az októberi feldolgozóipari teszt helyzetértékelő mutatóinak többsége - rendelésállomány, készletek, kapacitáskihasználás - ugyanis javulást jelez és valamennyi fontos prognózisindikátor (termelés, beszerzés, értékesítés, várható kapacitáskihasználás, általános vállalati helyzet) is emelkedett. Az összetett indexek növekedése is erősíti a folyamatok pozitív tendenciáját.



Bár a vállalkozások helyzetértékelése január óta alig javult, a vállalati helyzet prognózisa októberben a korábbinál lényegesen kedvezőbb: újra többen számolnak azzal, hogy a következő hat hónapban helyzetük javul, mint azzal, hogy romlik. A két közérzet-indikátor alapján készített konjunktúra-barométer értéke alacsony - százas skálán az áprilisi 38 és a júliusi 41 után 47 százalékpont -, trendje azonban határozottan emelkedik.

A reálfolyamatokat szintetizáló bizalmi index is erőteljesen növekedett, mivel októberben mindhárom tényezője (termelési kilátások, rendelésállomány, késztermék-készletek inverze) kedvező irányban változott. A következő hat hónapra vonatkozó termelési prognózis az év elején rendkívül pesszimista volt, októberben azonban újra kis többségbe kerültek a termelés bővülését prognosztizálók. A késztermék-készletek szintje - miután a vállalkozások a gazdasági válság közepette készleteikből igyekeznek kielégíteni a termékeik iránti keresletet - július óta is számottevő mértékben zsugorodott. A rendelésállomány szintje októberben is alacsony maradt, de a viszonylag alacsony szint is javulást jelent nemcsak a januári mélyponthoz, de az áprilisi és a júliusi eredményhez képest is. A belföldi és export-rendelésállomány egyaránt alacsony, az exporté azonban a belföldinél jóval kevésbé.

A kereslethiány, a termelésbővítés legfőbb korlátja, a vállalkozásoknak mintegy háromnegyedénél akadályozza a termelés bővítését. Októberben a termelést az összes válaszadó 69 százalékánál a belföldi kereslet hiánya, 33 százalékánál a külföldi kereslet hiánya fogta vissza, míg 27 százalékánál mindkettő. Változatlanul sokan, 64 százalék beszélt bizonytalan gazdasági környezetről, és csak a korábbinál valamennyivel kevesebben (36 százalék) említették a finanszírozási nehézségeket. A termelés csökkenésével és alacsony szintjével összhangban viszonylag kevés cég küzdött a szakképzett munkaerő hiányával (11 százalék).

A vállalkozások a következő hat hónapra vonatkozóan októberben összes értékesítésük növekedését várták. A derűlátó prognózisban a belföldi értékesítési kilátások és az exportvárakozások javulása egyaránt szerepet játszott. A beszerzések csökkenése - köszönhetően az újra pozitív termelési várakozásoknak és az alacsony készleteknek - várhatóan jelentős mértékben lassul.

Az októberi felmérés kapacitáskihasználtság-mutatója (72 százalék) alacsony ugyan, de tendenciája emelkedő. A kihasználtság következő 12 hónapra vonatkozó prognózisa a júliusihoz képest határozottan javult. A rövid távú előrejelzés alapján a feldolgozóipari vállalkozások létszámának csökkenése folytatódik, a csökkenés azonban az elmúlt hónapokhoz képest nem gyorsul.

A vállalati menedzserek a magyar gazdaság helyzetét októberben kedvezőbbnek látták, mint júliusban, és a makrogazdasági kilátásokat illetően sokkal optimistábbak, mint voltak néhány hónappal korábban.