Nem kerülhetnek automatikusan széljegyre az építési vállalkozások egy beruházás megkezdésekor, az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek minősítette, hogy a szerződéskötések alkalmával automatikusan jelzálogjog terhelje az ingatlant.

A módosítás 2007 nyarán lépett hatályba, a körbetartozások elleni küzdelem részeként. A törvény indoklása szerint a jelzálogjog megfelelő biztosítékot jelent a vállalkozónak ahhoz, hogy megkaphassa a díjazását. Ha ez mégis elmarad, érvényesítheti jogait, vagyis akár árverésre is kerülhet az ingatlan.
Az AB-hez eljuttatott indítvány szerint önmagában alkotmányellenes a jelzálogjog kötelező bejegyzése, hiszen korlátozza a tulajdonhoz való jogot. Ezt a megállapítást nem tartotta helytállónak a testület, sőt szerintük a körbetartozás elleni fellépés felülírhatja az egyéni érdeket - más elemekkel azonban már volt gondja az AB-nek.

A szabályozás ugyanis azt a látszatot kelti, hogy egy építési szerződés megalkotásakor minden esetben a vállalkozó a gyengébbik és a megrendelő az erősebbik fél. Ez azonban nincs mindig így - különösen a karbantartási, felújítási munkáknál jelent aránytalan előnyt a vállalkozás számára, hogy jelzálogjogot kapjon, mivel itt a beruházás értéke messze elmarad az ingatlan értékétől. Márpedig az irreális volna, ha egy karbantartás után árverésre lehetne vinni egy ingatlant.

A szakmát nem érte váratlanul az Alkotmánybíróság döntése, hiszen már kezdettől fogva jelezték, hogy ez a rendelkezés nem áll összhangban többek között az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénnyel sem, és visszaélésre is lehetőséget teremt - mondta a Napinak Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozások Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A kifogásaik menet közben beigazolódtak, a földhivatalok ugyanis sorra visszadobták a jelzálog-bejegyzési kérelmeket, a szakember mindössze egy-két olyan esetről tud, amikor sikerült a vállalkozónak ezt bejegyeztetnie - tette hozzá.
QP | Quality Placement