A kkv-kért erőteljes versenyt folytatnak a bankok, ez az ügyfélkör ugyanis − még ha egyesek szerint kockázatosabb is, mint egy átlagos lakossági ügyfél − komoly hatással lehet az általános gazdasági felfutásra − mondta a Napi Gazdaságnak Csonka Tibor, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A verseny ugyanakkor a korábbi évekhez képest átalakult. Korábban ugyanis voltak olyan hitelintézetek, amelyek nem kellő körültekintéssel hitelezték a kkv-szektort, ezek most vagy lecsökkentették aktivitásukat a szegmensben vagy teljesen kivonultak a területről. Bizonyos szereplők túlfinanszírozták a vállalkozásokat vagy pusztán biztosítéki alapon juttattak forrásokat, figyelmen kívül hagyva a vállalkozás készpénztermelő képességét. Ez azt jelenti, hogy sok vállalkozásnak akkor is pénzügyi nehézségei támadtak volna, ha egyébként a működésének külső körülményei nem romlottak volna. A válságból mindkét oldal tanult − fogalmazott az alelnök.

A foglalkoztatottak 50-55 százalékát, illetve a GDP 35-40 százalékát ez a szektor adja. Ezen belül a magyarországi vállalkozások 99,7 százaléka tartozik az itthoni és uniós szabályok szerinti kisvállalkozói körbe, ami 2,8 milliárd forint (10 millió euró) alatti árbevételt jelent. A BKIK alelnöke úgy látja, a vállalkozás fellendülésével megnő a lakossági fogyasztás is és ezzel együtt a bankok lehetősége a további lakossági pénzügyi termékek,szolgáltatások nyújtására.

A kis- és középvállalatok (kkv) banki szolgáltatásokkal kapcsolatos igényei jelentősen eltérnek, a szektornak ezért nagy szüksége van olyan támogató-tanácsadó lehetőségekre, amit a kereskedelmi és iparkamarák szolgáltatása jelent. Amíg egy-egy középvállalatnál már rendszerint önálló osztályok foglalkoznak a pénzügyi kérdésekkel, addig a legkisebb cégek jellemzően egy külsős könyvelőirodával állnak kapcsolatban, ebből is adódóan a mikrovállalkozásoknak nagy szükségük van a tanácsadásra, hiszen legtöbbször hasonló szolgáltatást nem is tudnak megfizetni, illetve sokan az elérhető lehetőségekkel sincsenek tisztában. A BKIK központi szolgáltató irodája általános pénzügyi kérdésekben, illetve a hitel- vagy bankválasztás területén is segíti a cégeket − tette hozzá Csonka Tibor. A kisvállalkozások sikerességéhez elengedhetetlen a kkv-k, a pénzintézetek és a gazdaság irányításáért felelős döntéshozók együttműködése. A kamarának ebben közvetítő szerepe lehet, hiszen kapcsolata van mindhárom féllel. Amíg a három szereplő nem egy irányba halad, addig kevés az esély a gazdaság lendületes fejlődéséhez − mondja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.

A kötelező kamarai regisztrációról szólva az alelnök azt mondta, az új szabály végre lehetőséget teremt arra, hogy pontos statisztikai adatok álljanak rendelkezésre az egy-egy régióban, megyében vagy városban működő vállalkozások tevékenységéről, működéséről. Csonka Tibor ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kamarai regisztráció nem jelent automatikusan tagságot, ehhez ugyanis az előző évi iparűzési adó alapját képező korrigált nettó árbevétel 6−10 ezrelékének megfelelő tagdíjat kell fizetni. A kamarai tagság viszont megéri, hiszen ezek a vállalkozások a regisztráltaknál magasabb szintű szolgáltatásra jogosultak, egyebek mellett ingyenes pénzügyi tanácsadásra, de akár üzletipartner-keresésre is.

A pénzügyekben kiemelt kérdés a szükségleteknek megfelelő banki szolgáltatások felkutatása. Sokszor előfordul ugyanis, hogy egy-egy cég nem az igényeinek megfelelően választ pénzügyi partnert . A szakember szerint számtalan példa volt arra, hogy egy vállalkozás egy többéves megtérülésű fejlesztést egyéves folyószámlahitelből valósított meg − ennek az a veszélye, hogy ha a pénzintézet egy év után nem újítja meg a hitelt, akkor a teljes összeget vissza kell fizetni a cégnek, miközben megtérülése még nincs. Egyebek mellett ezért fontos a megfelelő pénzügyi tanácsadást is biztosító bank választása. Egyébként a bankok saját konstrukciói mellett az állam is kínál megoldásokat a likviditási gondokra. A Széchenyi kártyaprogram folyószámla-,forgóeszköz- és beruházási hiteleket is nyújt kamattámogatással a vállalkozásoknak, illetve az Agrár Széchenyi kártyával a mezőgazdasági vállalkozásoknak.

A bankok és kisvállalkozások kapcsolatában fontos tényező, hogy a törvényi előírások értelmében minden cégnek számlát kell vezetnie. Ezért a pénzügyi szakértő arra hívja fel a vállalkozók figyelmét, hogy egy bank választásánál ne csak a hiteltermékekre, hanem a számukra legmegfelelőbb, tevékenységükre és bankolási szokásaikra szabott számlacsomagot válasszák, hiszen itt több tízezer forintot lehet nyerni vagy éppen veszíteni.