Mindenképp érdemes átgondolni a szervezeti, kiadási rendszert, hiszen azok a feladatok, amelyeket a különálló közmédiumok elvégeznek, egy vállalaton belül is megoldhatók, azaz úgy csökkenthetők a szervezeti költségek, hogy a feladatrendszer nem csorbul - válaszolta Medveczky Balázs, az MTV Zrt. elnöke arra a kérdésre, hogy szükség van-e a közmédiumok összevonására.


Önmagában az összevonás semmit sem old meg - vélekedett Such György, a Magyar
Rádió Zrt. elnköke, aki szerint a három közmédium egybegyúrásával megspórolható összegnél nagyságrendekkel nagyobb pénzek folyhatnak el másutt. Aláhúzta: három részvénytársaságot összevonni cégjogilag sem egyszerű, és ha rosszul hajtják végre, évekig tartó vergődés lesz az eredmény, zéró sikerrel. Such egy esetleges összevonástól a közrádió jelentős vagyonát is félti, szerinte e téren az intézmény biztos, hogy vesztesen kerülne ki a fúzióból.


Nincs értelme keresztezni a futballistát egy magasugróval, hiszen a végeredmény lehet, hogy magasat ugrik, de mellérúg - érzékeltette aggályait Cselényi László, a Duna Televízió Zrt. elnöke. A közmédiumok egészen más feladatot látnak el, a határon túl vagy szórványban élő magyaroknak másfajta hírszolgáltatásra van szüksége, mint a határon belüli adófizető polgárnak - fogalmazott. Hozzátette: Portugália, Lengyelország, Románia, Görögország, Törökország sokat áldoz arra, hogy a határon túliaknak szóló tévécsatornákat tartson fenn. A nézettségről ne beszéljünk, ilyen alapon be lehetne zárni az operaházakat is - fogalmazott.


Az elnökök egyetértettek viszont abban, hogy a közmédiumoknak szüksége van a reklámpiaci részvételre. Az MTV 3, az MR 1,2, a Duna TV 0,4-0,5 milliárd forint reklámbevételre tesz szert évente, ám ha a politika úgy döntene, hogy a közmédiumokat reklámmentessé teszi, ezt a 4-5 milliárd forintot egyszerűen átadná a kereskedelmi csatornáknak, a kiesést pedig végső soron az adófizetőknek kellene finanszírozniuk.

A Duna és az MTV elnöke is úgy vélte, hogy a hirdetési bevételek mellett szükség van a normatív finanszírozás fenntartására is. A közrádió vezetője ennek kapcsán elmondta: a költségvetésből érkező támogatás a folyó kiadásokat finanszírozza, de a technológia okán éven túli kiadások is vannak, aminek fedezetét az intézménynek magának kell előteremtenie.

Amennyiben az MR-nek nem az a feladata, hogy csupán a piaci kudarcokat orvosolja, azaz kizárólag a hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak készítsen senki által sem hallgatott műsorokat, akkor nincs abban logika, hogy a közrádió által elért közönségtől elzárják a hirdetőket - fogalmazott Such. Aláhúzta: a Magyar Rádió reggeli hírműsora egymillió embert ér el, többet, mint a nyomtatott lapok.