Februártól az ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók és a hatóságok is korlátlanul hozzáférnek a tényleges tulajdonosok ún. UBO-nyilvántartásához (ultimate beneficial owner - végső tényleges tulajdonos). A tavaly májusban hatályba lépett törvény célja, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosi viszonyai átláthatóbbak, a pénzmosás elleni fellépés pedig hatékonyabb legyen - írja az adótanácsadó friss közleményében.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, ügyfél-átvilágításra kötelezett szolgáltatók, valamint a bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság, illetve a pénzmosás elleni szervezetek 2022. február 1-jétől díjmentesen hozzáférhetnek a tényleges tulajdonosi adatokat tartalmazó UBO-nyilvántartáshoz. A törvény hatálya a Magyarországon nyilvántartásba vett társaságokra, szervezetekre, részben állami tulajdonú szervezetekre, és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra terjed ki.

A központi nyilvántartás felé történő adatszolgáltatás a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók (pl.: bankok, biztosítók) feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a gazdasági társaságok felelnek. 2021. október 1-jétől a számlavezetőknek havonta, a hónap utolsó napján rendelkezésre álló tényleges tulajdonosi adatok alapján kell teljesíteni az adatszolgáltatást.

„Ezért minden korábbinál fontosabb lesz, hogy a vállalkozások naprakészen tartsák a tényleges tulajdonosok nyilvántartását, és az is, hogy olyan belső szabályzatot alakítsanak ki, amely megfelelően kezeli az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat. Ezzel együtt a tulajdonosok felelőssége is nő, hiszen az adatok változását 15 napon belül be kell jelenteni a szolgáltatónak.” – hívta fel a figyelmet dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

A tényleges tulajdonosok (magánszemélyek) tavaly szeptember 1-től díjmentesen lekérdezhetik saját adataikat és lehetőségük van adategyeztetésre. Harmadik személyek indokolt esetben, díj ellenében 2022. július 1-jétől férhetnek hozzá a nyilvántartáshoz, más uniós tagállamok igénylői pedig majd jövő február 1-jétől kapnak hozzáférést a központi nyilvántartáshoz.

Az adóhatóság innentől kezdve nemzeti nyilvántartási számot és tényleges tulajdonosi indexet („TT-indexet”) rendel a társaságokhoz. A TT-index célja a társaság megbízhatóságának jelölése, ami 1-től 10-ig terjedő skálán mozoghat.

Ha bármely hatóság, ügyészség, bíróság vagy más szolgáltató lényeges eltérést észlel az általa ismert és a nyilvántartásba feltöltött adatok között, akkor értesítheti a NAV-ot. Az adóhatóság egy-egy ilyen értesítés és eltérés alapján az adott ügyfél TT-indexét csökkentheti. Ha a TT-index értéke 8 pont alá csökken, a tényleges tulajdonos adatai „bizonytalan”, míg 6 pont alatt „megbízhatatlan” minősítést kapnak.

A megbízhatatlan minősítéssel rendelkező társaságokat a szolgáltatók (például: székhelyszolgáltató, adótanácsadó, pénzügyi szolgáltató, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló) kötelesek magas kockázatú ügyfélként kezelni, és számukra a 4,5 millió forint feletti ügyleti megbízások teljesítését kötelesek megtagadni. A TT-index csökkenésének jogkövetkezményeivel szemben, mind az adatszolgáltató, mind a tényleges tulajdonos panasszal élhet az illetékes miniszternél.

 

Az új szabályozás miatt bajban lehetnek az offshore-cégek tulajdonosai: eddig elbújhattak a sötétben, ha nem látszott, hogy egy magyar cégháló mögött lévő külföldi szereplőnél ki a tulajdonos, most viszont ezeket az adatokat közölni kell. Gabriel Zucman, a University of California, Berkeley egyetem adjunktusa, aki adóparadicsomokat tanulmányoz az új szabályozást úgy értékelte, hogy „ez az a kulcsszolgáltatás, amit a pénzügyi szektornak ez a szegmense biztosít: eltávolítják az embereket a vagyonuktól, pénzügyi homályt generálnak, ami megnehezíti a hatósági vizsgálatokat.”