A Napi Gazdaság cikke

A hűtő- és konzervipari cégek kettős negatív árspirálba kerültek, mivel miközben az energiáért és az üzemanyagokért világpiaci árat kell fizetni, addig az értékesítési árakat az erős forintárfolyam alapjaiban befolyásolja. Az erős forint a jövedelmezőséget rontja és elviszi az európai piacokon elért néhány százalékos áremelés hatását. Ugyanakkor - mondta Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke - a belföldi piacon is veszítünk, mert az egyre olcsóbbá váló importáruval szemben is versenyhátrányba kerültünk. Ez a helyzet a fogyasztók számára is csak átmenetileg jelent előnyt, hiszen a vesztes pozíció hatása hosszabb távon mind a feldolgozók, mind az alapanyag-termelők ellehetetlenülését eredményezi.

Egy, az Agrár-Európa Kft. által a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az élelmiszeripar jövedelmezősége hivatalosan nyolc százalék körüli - ebből persze nem árt levonni a nagy kereskedelmi láncok által kért visszatérítéseket, polcpénzeket, egyebeket -, ezeket leszámítva már csak két százalék körüli az élelmiszergyártók eredményessége. Ágazati szereplők egybehangzó vélekedése szerint ezt a két százalékot az idén mindenképp mínuszba fordítja a forint-euró árfolyamának alakulása (10 százalékkal erősödött a hazai fizetőeszköz az utóbbi hónapokban).

Emellett drágultak az alapanyagok, valamint az energia és az üzemanyagok is. Utóbbi csak az idén 20 százalékkal lett drágább, márpedig ez a gyárak összköltségének 10-15 százalékát teszi ki. Az idén a meggy kivételével valamennyi, nagyobb mennyiségben feldolgozott zöldség-gyümölcs többe kerül: az eddig feldolgozott termékek esetében 20-30 százalékos volt az alapanyagok áremelkedése. Mivel az acél világpiaci ára is szárnyal, ezért már a dobozgyártók, -szállítók is jelezték áremelési szándékukat. A konzervgyárakat mindez azért érinti nagyon hátrányosan, mert szezon közepén, a megkötött szerződések ellenére próbálják elérni céljukat a beszállítók. A cégek pedig egyszerűen nem rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy mindezt kigazdálkodják.

Az utóbbi 6-8 évben erőteljesen csökkent mind a konzerviparban, mind a hűtőiparban tevékenykedő magyar tulajdonú vagy Magyarországon termelő vállalkozások száma: ebben a felszámolások és csődök éppúgy szerepet játszottak, mint a felvásárlások. A jövőben pedig további koncentráció várható Cseh László szerint. Jelenleg 16-18 konzervgyár, valamint hat nagyobb, illetve 4-5 kisebb hűtőház üzemel Magyarországon. A konzerv- és hűtőipar évi 800 ezer-1 millió tonnás kibocsátással működik és 110-120 milliárd forint körüli forgalmat bonyolít le. A hűtőipar külön évi 200 ezer tonnányi árut állít elő, és mintegy 30 milliárd körül alakul a bevétele. A két feldolgozóágazat gyárai az éves árbevételükből mintegy 60 milliárdot az alapanyag-termelőknek fizetnek ki.

A zöldség- és gyümölcsfélékkel foglalkozó feldolgozóipari cégek helyzetét az is rontja, hogy az utóbbi években a gabona- és olajnövények termeléséből származó jövedelemtöbblet egyre több alapanyag-termelőt késztetett a nagyobb kockázatot és több élőmunkát igénylő ágazatok területének csökkentésére. Az elmúlt években például marginálissá vált a hagyma és a gyökérzöldségek feldolgozása. A Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) információi szerint évek óta alig változtak az átvételi árak. Sok feldolgozó például importból fedezi alapanyag-szükségletét. Változóban vannak a fogyasztói szokások is, mivel a fogyasztók ezeket a termékeket mindinkább a friss piacról szerzik be és nem a gyorsfagyasztott vagy konzervárut vásárolják.

Ez alól talán csak két alaptermék - a csemegekukorica és a zöldborsó -, a kivétel, mivel esetükben a termelők és feldolgozók számára is megfelelő piaci pozíció és árszint kialakítására nyílt lehetőség. A bogyósgyümölcsöket feldolgozó kisebb cégek azonban a késztermék iránti kereslet hektikus alakulása miatt egyre inkább alapanyaghiánnyal néznek majd szembe, mivel nagyon sok kisebb termelő felhagyott addigi tevékenységével. A legtöbb feldolgozóipari cég igyekszik a vertikális integráció erősítésével biztosítani alapanyag-ellátását: szerződésekkel, olykor vetőmaggal vagy a betakarításhoz szükséges gépek rendelkezésre bocsátásával segíti és köti magához a termelőket. Egy-egy gyár alapanyag-ellátását a szélsőségesen változékony időjárás még így is megzavarhatja. A megoldást a teljes termékpályák összehangolt fejlesztése jelentheti: olyan rendszer kialakítására és fenntartására van szükség, ahol hosszú távon biztosítható a termelők és feldolgozók jövedelemérdekeltsége és kiküszöbölhető az alapanyag-termelés hektikussága - mondta az elnök.

Nem lehet cél egyetlen ágazatban sem, hogy nyersanyagot exportáljunk - állítja Cseh László. Mint mondta, jó kezdeményezés, hogy a termelői értékesítő szervezetek, a tész-ek feldolgozóüzemekhez jussanak, amelyekben a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására van lehetőség. Ez a folyamat azonban sajnos hosszú időt igényel, hiszen évekbe telt, mire megteremtődött ennek a jogszabályi és finanszírozási háttere. Szintén hasznos lesz a finanszírozási problémákkal küszködő vállalkozásoknak az Új Magyarország vidékfejlesztési terv keretében a tavasszal meghirdetett pályázat, amely az élelmiszer-ipari vállalkozások hatékonyságát javító beruházásokat támogatja.