Az eredmény növekedését a devizaárfolyam-változásból származó nyereség 127,5 milliárd forintos emelkedése és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások 10,3 milliárd forintos csökkenése okozta. Ezzel szemben a nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 72,3 milliárd forinttal romlott, és 2009-ben a - korábbi évekkel ellentétben - veszteséget mutatott.

A 2008-ban indított, a jegybank működésének hatékonyságát javító projekt révén a működési költségek a 2008. évhez képest 7,9 százalékkal (közel 1,2 milliárd forinttal) csökkentek. Ez a foglalkoztattak átlagos létszámának 8,9 százalékos csökkenése nyomán főként a személyi jellegű kiadásokban jelentkezett.

Az MNB 2009. évi működési költségei 13,7 milliárd forintot tettek ki, ami reálértéken alacsonyabb, mint az elmúlt tíz év bármelyikének működési költsége.

Az éves jelentés elnöki összefoglalójában ugyanakkor rögzítik: "a jegybank eredményét elsősorban a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok, valamint a monetáris politika céljai és választott eszközei határozzák meg, ezért az nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként".

A jelentésben emlékeztetnek, hogy 2008 őszén a magyar piacokra is begyűrűzött globális pénzügyi válság hatásai 2009-ben is befolyásolták a hazai pénzügyi piacokat, azok likviditását, különösen az év első felében. Az MNB a bankközi forint- és devizalikviditás jobb elosztásának, valamint a hazai pénzügyi piacok működésének támogatása érdekében 2009 első negyedévében tovább bővítette alkalmazott eszközeit. A tavalyi év második felében fokozatosan mérséklődtek a 2008 őszén kezdődött piaci feszültségek, ami lehetőséget adott a jegybanknak arra, hogy a monetáris politikai eszköztárát újra a válság előtti gyakorlathoz közelítse.

A MNB számára az év során fokozott kihívást jelentettek a 2009 első felében felerősödött pénzügyi stabilitási kockázatok.

Míg 2009 első negyedévében a likviditási kockázatok voltak meghatározóak, addig a második negyedévre már a hitelkockázatok kerültek előtérbe. Az MNB által készített stresszteszt alapján megállapítható, hogy a hazai bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, és a vártnál jelentősen kedvezőtlenebb gazdasági feltételek mellett is kezelhető mértékű lenne a bankrendszer pótlólagos tőkeigénye.

A jelentés emlékeztet arra: a jegybank 2009-ben megerősítette a hazai pénzügyi közvetítőrendszer kockázatait figyelemmel követő eszköztárát és a pénzügyi stabilitási szempontok hangsúlyosabbá váltak a jegybanki döntéshozatalban. Bár az MNB nem rendelkezik szabályozói jogkörrel és eszközökkel, több szabályozásra vonatkozó javaslatot is tett a kormány számára az ország pénzügyi stabilitásának erősítése érdekében.

Az MNB által kezdeményezett, a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló, 2009. decemberben elfogadott kormányrendelet megakadályozhatja a hitelezési feltételek esetleges ismételt túlságos fellazulását, és korlátozhatja a háztartások túlzott eladósodásával kapcsolatos kockázatokat, míg a felügyeleti rendszer megerősítése új eszközöket ad az MNB-nek és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a pénzügyi rendszer kockázatainak mérséklésére.

A hivatalos devizatartalékok nagysága 2009. december végére 30,7 milliárd euróra, az előző év végéhez képest 6,6 milliárd euróval nőtt. A növekmény alapvetően az IMF-EU hitelkeret lehívásához kapcsolható. Ennek megfelelően az ÁKK és az MNB adósságkezelési tevékenységéhez kapcsolódó devizapiaci műveletek nettósítva nagyságrendileg 5,3 milliárd euróval emelték a tartalékszintet, az Európai Uniótól kapott transzferek pedig 2,7 milliárd euróval növelték a tartalékállományt. Ezzel szemben a költségvetési körbe tartozó intézmények megbízásából végrehajtott deviza kifizetések közel 0,9 milliárd euróval csökkentették a tartalék nagyságát.

Az IMF-hitel következtében az eddigiektől eltérően, az euró és dollár eszközök mellett a japán jenben és angol fontban denominált kötvényállomány is a tartalék részévé vált. A jegybank által követett konzervatív befektetési politika következtében a devizatartalékok minőségében a válság ellenére sem történt számottevő negatív változás.

A forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány értéke 2009 végére 5 százalékkal 2.171 milliárd forintra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A készpénzállományban a második negyedévtől kezdődően folyamatos csökkenés volt tapasztalható, melynek oka vélhetően főként a gazdasági visszaesés hatására csökkenő lakossági fogyasztásban keresendő.

Tavaly a forintbankjegyek hamisítási mértéke az előző év alacsony szintjéhez képest jelentősen emelkedett. Az elmúlt év jellemzője, hogy a hamisítás a nagyobb értékű bankjegycímletek felé tolódott el. Az összes fellelt hamisítvány 61 százalékát a tíz- és húszezer forintosok tették ki. A hamisítás mértéke a készpénzforgalom biztonságát nem veszélyezteti.

QP | Quality Placement