Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű alap célja, hogy előmozdítsa a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztését, korszerűsítését szolgáló átjárható, multimodális (kombinált) hálózatok megvalósítását. Az alapból nyert egymilliárdos forrást a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a Kelenföldi és a Nyugati pályaudvar között tervezett vasúti összeköttetés előkészületeire. A szervezet vezérigazgatója, Vitézy Dávid arról számolt be, hogy a budapesti fejlesztés olyan uniós projektekkel versenyzett , mint a Lisszabon–Madrid nagy sebességű vasút tervezése vagy épp Zágráb vasúti csomópontjának a fejlesztési stratégiája.

A földalattijárat 4,5 kilométer hosszú lesz, a Nyugati pályaudvartól – a Széll Kálmán tér érintésével – vezet majd a Kelenföldiig, persze áthaladva a Duna alatt. A Déli pályaudvar helyett a Széll Kálmán tér lesz Buda központi állomása, ami négyvágányos kialakítást kapna, 300 méteres peronokkal, így a gyorsvonatok és az intercityk is meg tudnának itt állni. Nemcsak a dunántúli célpontok, hanem a pesti külső kerületek és az agglomeráció, az Alföld és az északi országrész felé is sok közvetlen vonat közlekedne innen - írja szemléjében a VG.

Az alagút tehát átvezetne a Duna alatt a Nyugati pályaudvarig. Itt térne vissza a felszínre, s a Dózsa György útnál kapcsolódna a mai nyomvonalhoz, ezzel a pályaudvar területén a műemlék épület új funkciót kaphatna, parkot építenének és a XIII. valamint a VI. kerület közötti átjárást javítanák. Az átmenő rendszerű főpályaudvar vágányaira merőlegesen, alattuk halad majd át a távlatilag tervezett észak–déli regionális gyorsvasút, más néven ötös metró.

A jelenlegi Déli pályaudvar megszűnne, s ennek köszönhetően Buda frekventált helyén több mint 15 hektáros terület szabadulhatna fel. A mostani sínek és az üzemi épületek helyén minőségi zöldfelület, nagy közpark, játszóterek, középületek jöhetnek létre.

A vasúti forgalom is gyorsabb és intenzívebb lehetne: a mostani fővárosi fejpályaudvarokon jelenleg egy vágányon óránként csak két vonat tud megfordulni. Az ezek helyett tervezett átmenő rendszerű pályaudvarokon ugyanennyi idő alatt egy vágányon tizenkettő is megállhat.

A vasúti alagút előkészítése tavaly november óta folyik. Az előkészületek azért fontosak, hogy a költségek és a hasznok pontosan felmérhetők és megvitathatók legyenek, ezek után pedig megalapozott döntést lehessen hozni. A most kezdődő fázist követően többéves előkészítési munka kezdődne, mire az építkezés elkezdődhetne, ha a kormány minden mérföldkőnél támogatja a projektet.