A nemzetközi cégek többsége egyre inkább hajlandó tenni a vállalati korrupció megelőzéséért, ám még így is elmaradnak a munkavállalók várakozásaitól. Kevés vállalat rendelkezik etikai kódexszel, még kevesebbnél követik a benne foglaltakat. Az etikai forródróton bejelentést tevő dolgozók némi védelmet is elvárnának, ám úgy érzik, a vállalat nem állna ki mellettük - derül ki az Ernst & Young legfrissebb tanulmányából.
A 13 országot átfogó - köztük 8 nyugat-európai és 5 közép- és kelet-európai -, 1300 fős telefonos interjú alapján készített felmérés nem a vezetők, hanem az alkalmazottak csalások, vesztegetések megelőzésével és leleplezésével kapcsolatos véleményét tükrözi.
"Néhány kivételtől eltekintve, a magyarországi, valamint a kelet- és közép-európai eredmények számos hasonlóságot mutatnak. Összességében munkavállalók elismerik a vállalati csalások megelőzésének fontosságát, és pontos képük van arról, ezt hogyan kellene cégüknél kezelni. Átlátható és támogató rendszert szeretnének, ahol a pontosan lefektetett etikai alapok mentén tudják munkájukat végezni. A felmérés szerint azonban elvárásaik egyelőre nem találkoznak a gyakorlattal" - fogalmazott Kühn János, az Ernst & Young Visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások magyarországi üzletágvezetője.

Többen maradnának csendben

Európához hasonlóan, Magyarországon is minden ötödik munkavállaló véli úgy, hogy 2006-ban felmerült csalás vállalatánál. Ám hazánkban a dolgozók 20 százaléka csöndben elmenne egy-egy ilyen eset mellett, szemben a nyugat-európai 8 százalékos aránnyal.
A "csendes" magyarországi dolgozók majdnem fele (45 százaléka) nem érzi úgy, hogy az ő általuk tett bejelentés fontos lehet. Ez a szám a nyugat-európai és más közép- és kelet-európai országok esetében jóval alacsonyabb, 21 százalék. A tartózkodók nagyobbik fele pedig félelemből nem szól, mert veszélyben érzi magát, hogy esetleges bejelentésével valamilyen megtorlást szenved, például a felettesétől.
Az összes megkérdezett közül - a nyugat-európai 9 százalékkal szemben - 21 százalék gondolja úgy, hogy Magyarországon munkahelye nem védené meg, és nem állna ki jogai mellett, amennyiben egy esetleges csalást vagy korrupciót jelentene be. Ez szomorú tény, különösen, hogy ezt a válaszadók 91 százaléka elvárná a vállalattól.
"Az eredményekből úgy tűnik, a hazai munkavállalók nem érzik, milyen fontos szerepük van cégük életében. Tudatosítani kell bennük, hogy ők formálják vállalatukat, ők a cég motorja" - magyarázza Kühn János. "Ehhez persze a felsővezetőknek meg kell adni számukra azt a támogatást, hogy úgy érezzék, átlátható és etikus környezetben dolgoznak, ahol számít a véleményük, és nem a félelem szab határt tetteiknek."

Segít az etikai kódex

A vállalatoknál általában az etikai kódex tükrözi a vezetői és a tulajdonosi értékrendet. Ez alapján értelmezhető, hogy a cég mit tekint etikus és nem etikus viselkedésnek, mit vár el a munkavállalóktól és milyen körülményeket teremt ennek biztosítására. A hazai munkavállalók érzik és átlátják ennek fontosságát. Bár 82 százalékuk érzi úgy, hogy minden vállalatnak rendelkeznie kellene egy átfoglaló etikai kódexszel, Magyarországon a felmérésben résztvevők csupán 59 százaléka tud arról, hogy cégénél valóban létezik ilyen összefoglalóval, elmaradva a nyugat-európai jóval magasabb 89 százaléktól és a közép- és kelet-európai 72 százalékos átlagtól.
Az etikai kódex, az etikai értékrend megléte önmagában még nem igazi segítség. Tartalmának ismertetése és a mindennapi gyakorlatba való bevezetése szintén elengedhetetlen. A vizsgált magyar dolgozók kevesebb, mint kétharmada (69 százalék) gondolja úgy, hogy vállalatánál ismerik a kódexet, ám 33 százalékuk még soha nem írta alá azt. Gyakorlati alkalmazását tekintve Nyugat-Európában 70 százalék, míg itthon (56 százalék) és Kelet- és Közép-Európában (60 százalékos arány) jóval kevesebben gondolják úgy, hogy vállalatuknál az etikai kódex valóban hasznos szerepet játszik a korrupció, illetve a visszaélések megelőzésében.

Kinek szólunk?

Amennyiben egy dolgozó úgy dönt, felvállalja véleményét és cselekszik, Nyugat-Európában 56 százalék fordul a HR-munkatárshoz, vagy egy külső, jogi tanácsadóhoz, itthon ezt csak minden negyedik ember tenné. Magyarországon első helyen a közvetlen felettesekhez fordulnának (64 százalék), míg Nyugat-Európában ez csupán 42 százalék.
Az etikai forródrótok, amelyek általában a tiszta és elfogulatlan eljárás alapját képezik - a megkérdezettek összesen 33 százalékának vállalatánál érhetőek el. Ez az arány Nyugat-Európában sem sokkal magasabb, mindössze 40 százalék. Ott, ahol létezik ez az eszköz, 42 százalékukat tájékoztatták a forródrót használatáról.

A munkáltatónál van a labda

"Összességében érezhető, hogy a munkavállalók elkötelezettek a korrupció és visszaélések megelőzése iránt és amellett, hogy támogatják, igénylik is az ezt elősegítő kezdeményezéseket, eszközöket. A válaszok fényében a vállalatvezetőknek érdemes lehet megfontolni a legjobb gyakorlat szerinti eszközrendszerek biztosítását a beosztottak számára, és elősegíteni a preventívebb, támogatóbb vállalati környezet és kultúra létrejöttét" - összegzi Kühn János. "Egy jól felépített oktatási program bizalmat kelthet, és elősegítheti a tudatosítást és az együttműködést. Ám a felsővezetéstől induló értékrendi útmutatás, valamint megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása mindenképp javallott ahhoz, hogy a munkatársak ne menjenek el szó nélkül egy-egy etikai vétség, vagy valódi visszaélés mellett. A helyes együttműködéshez mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldaláról szükséges a támogató, előremutató hozzáállás. A felmérés eredményei alapján most a munkáltató térfelén van a labda" - fogalmaz a szakember.