Több mint 491 millió forint veszteséggel zárta 2020-at a Debrecen International Airport Kft. Ezzel együtt az elmúlt 5 évben 1,66 milliárd forintra nőtt az üzemeltető által összehozott mínusz.

A tavalyi veszteség természetesen nem független a koronavírus-járványtól, bár a reptéren korábban sem fordult meg annyi utas, amely lehetővé tette volna a nyereséges működést, vagy legalább a nullszaldót. Utóbbi évi egymillió utasnál realitás.

Kapcsolódó

Ahogy a korábbi években, a tulajdonosok most is tőkét vonnak be a cégbe:

  • Debrecen önkormányzata, amelynek 51 százalékos tulajdonrésze van 250,7 millió forintot,
  • az önkormányzati tulajdonban lévő Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 25,2 százalékos tulajdonrésszel 221,3 millió forintot,
  • a 23,98 százalékot birtokló, Herdon István milliárdos vállalkozó érdekeltségébe tartozó Airport Debreceni Holding Zrt. pedig 19,6 millió forintot fizet be.

Utóbbi jóval kevesebb, mint amennyi a törzsbetétek arányában indokolt lenne, azonban a cég lemond egy korábbi, 98,3 millió forintos követelésről.

Közpénznyelő

Az önkormányzati tőkeinjekció nem az egyetlen támogatás, amelyben a reptér részesül.

  • Korábban a kormány engedélyezett egy 1,8 milliárdos hitelfelvételt a cég számára, bár ezt  - a cég az Átlátszónak írt válasza szerint - nem hívta le
  • a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kaptak kétszer 365 millió, vagyis összesen 730 millió forintot működési támogatás címszóval, illetve a járvány hatásainak enyhítése céljából,
  • az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól “szakmai feladatok ellátása során felmerülő kiadásokra” kapnak pénzt, a tavalyi beszámoló szerint 731, azt megelőzően pedig 207 millió forintot.

A tavalyi beszámoló szerint például a cég értékesítésből származó bevétele 553 millió forint volt, amihez több mint 1,1 milliárd forintnyi központi támogatás társult. Ugyanakkor az anyagjellegű ráfordítások több mint 1,2 milliárd forintot tettek ki, ahogy a személyi jellegű ráfordítások is 703 millió forintra rúgtak.

A járvány előtt 2019-ben 1,47 milliárd forint bevételt értek el, ehhez jött 547 millió forint önkormányzati és 207 millió forint - már említett - állami támogatás. Az anyagjellegű ráfordítások 1,5 milliárd a személyi jellegűek pedig 856 milliót tettek ki. Adózott eredménye mínusz 290 millió forint lett.

Persze egy repülőtér értékét nehéz pusztán az alapján megítélni, hogy mennyi nyereséget termel, hiszen a puszta léte is olyan beruházásokhoz járulhat hozzá, amelyek nélküle nem valósultak volna meg, vagy éppen más helyszínt választottak volna a beruházók. Elég csak a BMW-gyárra gondolni.

Belép az állam

Ahogy arról az előterjesztésben is lehet olvasni, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már végzi a a reptérüzemeltető cég jogi és pénzügyi átvilágítását. Ennek oka, hogy kormány még tavaly év végén úgy döntött: 51 százalékos tulajdoni részt vásárol a Debrecen International Airport Kft.-ben.