Bezártak, és büntettek a rendőrök egy vendéglátóst, mert elvitelre adott szeszesitalt. A veszélyhelyzeti rendelet alapján ez nem kifogásolható. A 484/2020. számú kormányrendelet szabályozza a veszélyhelyzet korlátozásait. A vendéglátás elviteles szabálya a következő: vendéglátó üzletben az ott foglalkoztatottak kivételével másnak tilos tartózkodni, de az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében az ehhez szükséges időtartamig megengedett. Itt csak ételről esik szó, italról nem. De akkor most mi is van? A blokkk.com kereskedelmi szakblog utánanézett annak, hogy étel mehet, ital nem, akad-e különbség az étel és az ital között a jogban, vagy akkor az étel ital is? Nem egyszerű kiigazodni a területet szabályozó különböző jogszabályok között, az biztos.

Létezik egy rendelet, amely a blog szerint egyértelműen tisztázhatná ezt a kérdést. Ez pedig a 62/2011. számú VM rendelet, a vendéglátóipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeiről. Ez kimondja, hogy ebben a jogalkalmazásban mi az étel: alapanyagokból, valamint feldolgozott élelmiszerekből konyhatechnológiai műveletek vagy azok részműveletei útján készített, vagy közvetlen fogyasztásra kész élelmiszer, beleértve az italokat és a cukrászati készítményeket is. Tehát ételnek számít ennek alapján az ital is.

QP | Quality Placement

A kérdést azonban más jogszabályok is taglalják, amelyek ráadásul magasabb szintűek, tehát erősebbek egy miniszteri szintű előírásnál. A kiinduló pont, a kereskedelmi törvény szerint a vendéglátás kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztását kínáló forgalmazás. Itt tehát külön szerepel az étel és ital fogalma.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. számú kormányrendelet szerint a következő vendéglátóhely típusok létezhetnek, amelyeknél szóba jöhet az elvitel: étterem, büfé, cukrászda, kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely, italüzlet-, bár, gyorsétterem. A termékek felsorolása során azonban e rendeletben külön tételként szerepel mindegyik: meleg-, hideg étel, kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital, csomagolt kávé, dobozos, valamint palackozott alkoholmentes- és szeszes ital.

És hogy ne legyen olyan egyszerű, megnézték az élelmiszerek törvényét is, amely szerint a vendéglátóipari termék olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet elsősorban az előállítás helyén, vagy ideiglenes árusítóhelyen, vagy éppen tálalókonyhán szolgálnak ki, továbbá házhoz szállítva, vagy esetleg kiskereskedelmi létesítményen keresztül is értékesítenek. Tehát itt is megkülönböztetik az ételt és az italt.

És hogy ez mennyire nem új keletű kérdés az étel és az ital különválasztása, azt jó mutatja, hogy ma is hatályos az "1925. évi XLI. törvénycikk a nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában Brüsszelben 1913. évi december hó 31. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről". Ebben a II. rész címe "Élelmicikkek és italok". De legyünk frissebbek. A mai termék besorolások is hasonló képet mutatnak.
A TEÁOR elnevezésének megfelelően tevékenységeket osztályoz, de a termék megközelítéshez is ad némi eligazítást. A vendéglátás ágazat tartalmazza az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálást. Tehát itt is külön szerepel az étel és az ital.

Boltban miért lehetnek emberek, vendéglőben miért nem?

Egyre hangosabban elégedetlenkednek a vendéglősök, hiszen nem tudják a családjukat eltartani abból, ha csak elvitel és házhoz szállítás van. A vendéglősök felhozták már érvként, hogy ha az élelmiszerboltban lehet tolongani, akkor a vendéglőben miért nem ülhet be a vendég. Vagy a plázában. Jó a kérdés, de azért van különbség is. Az egyik az, hogy az élelmiszerboltba beszaladunk, vásárolunk és kijövünk. A vendéglőben, ha helyben fogyasztunk, leülünk. A másik, járványoldalról bizonyára lényeges, hogy a boltban - elvileg - végig rajtunk van a maszk. A vendéglőben, ha eszünk, iszunk, akkor nem.

Kézenfekvő és járványbiztos lenne, hogy vihessék az italt is elvitel címén a vendéglőből is, hiszen itt nincs különbség a bolti vásárlás között. A vendéglősöknek ez némi további betevőt jelenthet. És aki csak vendéglős étket akar némi italféleséggel, ha van rá pénze, minek menjen két helyre.

A vendéglős korlátozások fő oka, hogy ne legyen csoportosulás (igaz, a boltban is vannak vásárlók), de lényeges különbség a maszkviselet, erre egy korábbi, lent olvasható bejegyzésben már rávilágítottunk: vásárolni maszkban kell, de enni, inni nehéz lenne abban.