A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A múlt héten elfogadott pénzügyi salátatörvényben deklarálták, hogy devizahitelre nem jegyeztethető be jelzálogjog.

A kölcsönkiváltásnál, fedezetcserénél és az ingatlanok megosztása, illetve összevonása esetén azonban az eredeti szerződés futhat tovább, de csakha "a zálogjog és az azzal biztosított követelés mértéke a korábbinál nem terhesebb".

Úgy tűnik, a piaci szereplők számára egyelőre nem egyértelmű, mit is érthet pontosan ezen az előíráson a jogalkotó.

A kitétel az OTP szakértői szerint azt mondja ki, hogy az újonnan bejegyzendő zálogjog és követelés nem lehet magasabb összegű a korábbinál, vagyis ha euró- vagy forintalapú hitellel vált ki valaki egy svájcifrank-alapú hitelt, ott csak a forintban kifejezett értékek hasonlíthatóak össze. A legnagyobb magyar bank (a világhitelek kivételével) devizaalapú hitelnél devizazálogjogot jegyeztet be, vagyis ha valakinek van 40 ezer frank bejegyzett zálogjoga (például 214 forintos frankárfolyamon ez 8,56 millió forint) és 35 ezer frank fennálló tartozása (ez 7,49 millió forint), akkor az új hitel bejegyzésre kerülő, forintban kifejezett zálogjogértéke nem lehet nagyobb 8,56 millió forintnál, míg az új hitel összege 7,49 milliónál.

A követelés mértékénél nem az akkor forintban felvett összeget, hanem a kiváltáskor fennálló, forintban kifejezett értéket kell figyelembe venni - állították az OTP-nél, ahol hozzátették azt is: mivel a jelenlegi forintlakáshitelek kamatai még mindig magasabbak, mint a meglévő svájcifrank-alapú hitelek legmagasabb kamatai, ezért a racionálisan gondolkodó ügyfelek nem váltanak forintra. Az ugyanis automatikusan magasabb törlesztőrészletet jelent, és az ügyfél elveszíti annak lehetőségét, hogy a forint erősödése révén csökkenjen a tartozása és a törlesztőrészlete forintban kifejezett értéke.

Többen felhívták a figyelmünket arra, hogy a jelenlegi devizaadósoknál szinte nincs példa arra, hogy az OTP által említetthez hasonlóan forintban jelenleg alacsonyabb összegű legyen a hitelük, mint az a felvételkor volt. Átlagosan ugyanis a svájci franknál 160 forintos árfolyamnál történt a hitelfelvétel, a törlesztés során pedig valamikor a futamidő közepén kezd valóban dinamikusabban csökkenni a hitelösszeg (a devizaalapú hitelezés felfutásának kezdete pedig 2004-re tehető).

Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ (OCHC) ügyvezető igazgatója szerint ezért is logikus, hogy a kiváltásnál csak "regisztrálni" kell a forintos tartozást. A jogalkotó tehát tulajdonképpen a devizaalapú top up-ot, vagyis kiváltáskori felülhitelezést tiltotta meg (még a válság előtt volt példa arra, hogy ilyenkor - a bankok egyetértésével - további hitelt is felvett az adós). Ez szerinte jó hír, hiszen így az új rendelkezések nem "betonozzák be" a piacot és a bankoknak továbbra is versenyezniük kell a meglévő ügyfeleikért. Az új jogszabály alapján - állítja Bánfalvi - már akad olyan pénzintézet, amely kimondottan akciót (díj elengedését) hirdetett hitelkiváltás esetére.