A Napi Gazdaság keddi cikke

A forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül 76 százalék volt áprilisban, a lakáshiteleken belül 68 százalék, a szabad felhasználású hiteleken belül 71 százalék, a személyi hiteleken belül pedig 97 százalékot tett ki hazai devizánk – adta közre a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A háztartások által felvett új forint és euró lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatója kismértékben csökkent. A forint- és euróhitelek átlagos hitelköltség-mutatói közti különbség nem változott lényegesen, a lakáscélú hitelek esetében 2,3 százalék, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1,4 százalék volt. A svájci frank lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója esetében mérsékelt növekedés, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében mérsékelt csökkenés volt tapasztalható.

Ezzel együtt tűnik feltartóztathatatlannak a forint térnyerése a hitelezésben. Nem kevéssé persze annak köszönhetően, hogy a bankok sorra lépnek piacra akciós forinthitel-kínálattal. A K&H egyenesen visszaváltási akciót hirdetett meg (Napi Pénzügyeink, 2010. május 28.). Általános indoklás szerint ez a jelenség az alacsony jegybanki alapkamatból egyenesen következik. Az irányadó ráta és a hitelkamatok közötti csekély korreláció viszont az adatokból első ránézésre is kitűnik.

A közhiedelemmel ellentétben azonban a laza kapcsolat nem csak annak a következménye, hogy a pénzintézetek nem sietnek követni a jegybanki vágásokat. Időnként – mint az történt 2003-ban – a jegybanki szigorítást sem érvényesítik azonnal. Sokszor ugyanis a banki kamatdöntéseket az aktuális kondícióknál is jobban befolyásolják a várakozások és persze a piaci szereplők közötti verseny. Összehasonlításunknál egyébként azért használtuk a lakáshiteleket, mert még ezeknél mutatható ki leginkább a kamatkövetés.

Tény persze, hogy ezen a téren pedig a változatosan alkalmazott kamatperiódusok (ebben az időszakban bármi történik, az adós számára rögzített a kamat) jelentenek erős befolyásoló tényezőt. Grafikonunknál viszont a banki átlagkamatok az új szerződésekben szereplő értéket jelentik.

A bankok a sorozatos jegybanki vágásokhoz igyekeztek alkalmazkodni, ezért jelenhetett meg például a CIB három évre fixált kamatozású forinthitele, de ugyanezért állt meg a hosszabb futamidő felé tolódó betéti ajánlatok akciós kínálatának bővülése. Kérdés persze, hogy amennyiben tartósabbnak bizonyul a jelenlegi kamatszint, ez miként módosíthatja a banki ajánlatokat. Általános vélekedés szerint a forint térnyerése legfeljebb egy (nem várt) kamatemelés esetén következhetne be. Az elmúlt évek viszont egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarországon a jegybanki alapkamat meglehetősen volatilisen alakulhat.