Gyorsan változik a Magyarországon dolgozó vendégmunkások összetétele : 2020 végén már több volt az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás - írja a G7. Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma emelkedik. Az elmúlt egy-két évben Vietnámból, Mongóliából, Indonéziából, kisebb számban Fülöp-szigetekről érkeztek leginkább vendégmunkások, és várhatóan az ezekből az országokból érkező munkások száma fog növekedni az idén is.

Mindez persze azt is jelenti, hogy a migránspropaganda árnyékában a kormány nagyszámú ázsiai, ezen belül távol-keleti munkavállaló behívásával igyekszik javítani a magyar gazdaság helyzetét. A hírportál sajtómunkásai megkérdezték az illetékes minisztériumot, hogy mennyien érkeztek Magyarországra szeptember 1. óta munkaerő-közvetítők segítségével, de a külügy nem reagált.

A vietnámiak és a Fülöp-szigetekiek kiemelkedően alkalmazkodók, a munkához való hozzáállásuk is extra pozitív, számukra természetes, hogy túlóráznak, karácsonykor, szilveszterkor is dolgoznak (hiszen ők máskor ünnepelnek), és küldik haza a pénzt a családnak.

Ugyanakkor a szakszervezetek tapasztalatai szerint a vendégmunkások egyre erősebb jelenléte egyre több súrlódást, munkahelyi feszültséget is okoz a nyelvi akadályok és kulturális különbségek miatt.  Ha például az iszlám hívő vendégmunkásoknak a munkáltató imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezetnek nem biztosít irodahelyiséget, az konfliktusokhoz vezethet.

Magyar munkáért magyar bért!

Sokszor az ázsiai vendégmunkások akkor is bezzeg kategóriába kerülnek egy üzemvezető szemében, ha nem is annyira kiemelkedően megbízhatóak, és hozzájuk képest a túlórákat a családi életük miatt nem vállaló magyar munkás hirtelen lusta lesz a vezetőjük szemében. Ezek nagyon rossz folyamatok. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az ukránok és a szerbek belépnek a szakszervezetbe, de az ázsiaiak soha, jóformán nem is értik a koncepciót.

Előfordulhat, hogy a vendégmunkások jelenléte miatt egyes szektorokban lassul a bérnövekedés dinamikája, egyszerűen a több potenciális munkavállaló miatt. A közelmúlt fejleménye, hogy a cégek elkezdtek versenyezni a megbízható és magasabb bérrel átcsábítható ázsiai munkavállalókért. Régebben még azt hitték, hogy a vendégmunkások a minimálbérért jönnek ide dolgozni.

Ma egyértelmű, hogy a vietnámiak bérigénye nem alacsonyabb, mint a magyaroké, és tudják is, hol milyen bért kaphatnak, nem lehet őket megvezetni. Túlórákkal, plusz napokkal együtt 350 ezer forint nettót szeretnének megkeresni minimum. Megbízhatóan dolgoznak, de nem ellenségei a pénznek, magasabb fizetésért továbbmennek.