A kereskedőváltást - a magyar jogi környezet gyengeségei mellett - a piaci szereplők olykor tudatosan is akadályozzák adminisztratív eszközökkel, például olyan szerződésekkel, amelyek a lejárati időt a fogyasztók szempontjából igen kedvezőtlenül, a felhasználóra hátrányos kereskedelmi periódusban határozzák meg (azaz akkor, amikor a piaci ár jellemzően magasabb, mint más kedvező időszakban).
A szolgáltató ezután általában úgy is meg tudja tartani az ügyfelet, ha a relatíve magas árakból minimális "engedményt" ad a fogyasztónak - ami persze ezzel együtt is magasabb a piacon optimálisan elérhetőnél.Más esetben egyoldalú kereskedői „értesítéssel” - jogilag ugyancsak kifogásolható módon - egyes piaci szereplők úgy befolyásolják a felhasználói szerződéseket, hogy azok megszüntetése a felhasználókra nézve hátrányos, a korábbi állapottal szembeni korlátozásokat alkalmaz.
Elveszhet az árelőny
A folyamat hátráltatásával a régi ellátó által alkalmazott - jellemzően magasabb - árat kell megfizetni, így a kereskedőváltások során jelentkező árelőny „elveszhet”. A kereskedőváltások árelőnye a korábbi ár 20-25 százaléka is lehet, de akár magasabb mértéket is elérhet.
Az elhúzódó folyamatok elszámolási és kártérítési vitákhoz is vezethetnek a felhasználó, a régi és az új kereskedő között - tette hozzá a jellemzően önkormányzati és gazdasági társasági (köztük jelentős, önkormányzati szektorban, közvilágításban és szolgáltatásban érdekelt energiafelhasználók) ügyfelekkel rendelkező iroda vezetője.
A váltásra vonatkozó szabályok több tekintetben nem egyértelműek, és a hatóságok lassúsága is belejátszik a kereskedőváltásra megadott általánosan 30 napos határidő be nem tartásához, a végrehajtás elhúzódásához. További problémát jelent a hatósági ár átláthatatlansága, pedig ebben az esetben egyértelműen közérdekű adatokról van szó, melyek nyilvánosságát az alkotmány is biztosítja.
A fogyasztóvédelmi hatóság mellett a versenyhivatal szerint is kívánatos volna, ha a szolgáltatóváltás szabályozása rugalmasabb és a fogyasztókat inkább támogató követelményeket tartalmazna, mert így a váltást akadályozó problémák részben orvosolhatóak lennének. Kovács Tibor szerint egyszerűbb és átláthatóbb helyzetet teremtene, ha létezne például a bankokéhoz hasonló viselkedési kódex, egységes szabályozás. Fontos lenne ezen túl a hatósági szerepek újszerű definiálására való törekvés és a hatósági jogkörök újraszabályozása, valamint az ügyfélkezelés és kereskedőváltás szabályozási korrekciójára is szükség lenne.
A legutóbbi időkig korlátozott maradt a kkv-k szolgáltatóváltási aktivitása; jellemzően a tőkeerős, a villamos energia piacát jól ismerő nagyvállalatok éltek a lehetőséggel - derül ki az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. felméréséből. E tekintetben az elmúlt időszakban változás ment végbe, mind több kisebb cég vág neki a szolgáltatócserének. Az okok: egyrészt megugrott a villamosenergia-kiskereskedők száma, ami élénkítette a versenyt, másrészt a piaci árszint is mérséklődött. A potenciált jelzi, hogy felmérések szerint 10-15 ezerre tehető a váltani tervező cégek száma.
Visszatartó erők
Mindezzel együtt tapasztalható a változtatástól való egyfajta ódzkodás is a kis-, illetve közepes vállalatok egy részénél. Az aggodalmak egy része az adminisztráció vélt bonyolultságához kapcsolódik, annak ellenére, hogy a szolgáltatócsere az engedéllyel rendelkező kereskedők körében kockázatmentes és egyszerű - álltja az Alteo.
A fogyasztók szolgáltatóváltással kapcsolatos tájékozatlansága, illetve bizonytalansága „elrettenti” őket a szolgáltatóváltástól a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tapasztalatai alapján. A fogyasztók és a szolgáltatók közötti viták sokszor ebből a tájékozatlanságból fakadnak, ami jelentősen megnövelheti a szolgáltatóváltás időtartamát. Amennyiben a szolgáltatóváltás feltételei teljesülnek, a folyamat az igénybejelentés időpontjától függően egy-két hónap alatt zajlik le.
A tavalyi fűtési szezonban nagy számban érkeztek a GVH-hoz lakossági panaszok, amelyek a gázkereskedők szolgáltatóváltást akadályozó magatartását, illetve egyes szolgáltatók tájékoztatási gyakorlatát kifogásolták. Emellett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) utóbbi határozatai között is számos kapcsolódik ehhez a problémához, azonban csak közvetve érintik a váltást, leginkább a számlázási szabálytalanságokra reagálnak.Kérdéses ugyanakkor, hogy mekkora visszatartó erővel rendelkeznek ezen határozatok, ugyanis a komoly nemzetközi anyacég támogatását maguk mögött tudó szolgáltatók rendre megússszák pár tízezer forintos fogyasztóvédelmi bírsággal.
Legolvasottabb

Ukrajna meglépte, ez keresztülhúzhatja az Orbán-kormány paksi terveit

Rozsdatemető lesz Magyarország? Júliustól koncesszióba kerül a fémhulladékok leadása

Leszakadt a híd, Gyula harmadfokú készültségben

Csőd fenyegeti a neves bútoráruház-láncot, mentik, ami még menthető

Összeomlott a török líra, nem tartják tovább lélegeztetőgépen
