Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a tizenkettedik globális visszaélési felmérés során 43 országban, több mint 1700 vállalatvezetőt kérdeztek meg, Magyarországon 50 interjút készítettek. Mivel a növekedési elvárások a válság ellenére nem változtak, világszerte romlott a helyzet.

Magyarországon a vállalatok több mint fele (58 százalék) szerint gyakori a megvesztegetés és a korrupció, ami nagyjából megegyezik a kelet-és közép-európai régió vállalatainak véleményével (51 százalék), azonban jóval magasabb, mint a globális (39 százalék) vagy a nyugat-európai átlag (22 százalék). Ennek ellenére a magyar vállalkozások 64 százaléka úgy gondolja, hogy az etikátlan magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás fennmaradásának elősegítése a nehéz gazdasági helyzetben.

Közel egyharmaduk (32 százalék) szerint azonban az "ügyfelek megszerzését/megtartását szolgáló személyes ajándékok" elfogadhatók - ez az arány magasabb a 2010-es aránynál (14 százalék), ami Biró Ferenc szerint "rémisztő". Ez az arány magasabb minden regionális értéknél (Közép-Kelet-Európa: 21, Nyugat-Európa: 12, globális: 16 százalék). E célból pénzjuttatás adását azonban senki nem tartja elfogadhatónak a megkérdezett magyar cégek közül.

A közép- és kelet-európai átlagnál (64 százalék) több (70 százalék) magyar szervezet számolt be arról, hogy vannak anti-korrupciós szabályzataik, némileg kevesebb, mint a nyugat-európai (84 százalék) és a globális (81 százalék) átlag.

A vállalkozások 92 százaléka véli úgy, hogy a vezetőség hangsúlyosan kommunikálta a korrupció-megelőzési szabályokat. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy a válaszadók 79 százaléka szerint a felső vezetésnek jobban meg kellene ismernie a vállalat tevékenységét ahhoz, hogy igazán hatékonyan fel tudjon lépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben - mutatott rá a szakértő.

Mindezeken túl, miközben kimagasló arányban (86 százalék) vélekedtek úgy, hogy a szabályozás megszegése esetén egyértelmű szankciókat írtak elő, a megkérdezett vállalatok csupán 32 százaléka vonta felelősségre a szabályszegőket. Az utóbbiak aránya régiós és globális szinten is magasabb (Közép-Kelet-Európa: 34, Nyugat-Európa: 40, globális: 45 százalék).

"Ezt az arányt összevetve a válaszadók által széles körben elterjedtnek érzett korrupció mértékével azt mondhatjuk, hogy a rendszerek sok tekintetben nem működőképesek, nem megfelelően képezik a vállalati kultúra részét, leginkább kommunikációs eszközként, vagy akár adminisztratív tételként szerepelnek a cégek listáján" - vélekedett Biró Ferenc.

A szakértő szerint a következetlenséget mutatja az is, hogy a magyar vállalatok nagy része (90 százalék) elsősorban a belső ellenőrzést tartja alkalmasnak a megvesztegetést kiszűrő szabályok betartásához, csupán harmaduk von be külső tanácsadókat vagy külső jogi irodákat. pedig olyan kényes esetekben, amikor a vállalat alkalmazottainak, vagy akár a felső vezetésnek az érintettségéről van szó, elengedhetetlen a független szakértők rálátása és objektivitása a hatékony vizsgálathoz és a megfelelő tanulságok levonásához - hívta fel a figyelmet.

Ahhoz, hogy a visszaélések száma csökkenjen, a felmérés szerint nagyobb szerepet kell szánni az állami szintű szabályozásnak és számonkérésnek. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadó hazai cégek mindössze 6 százaléka gondolja úgy, hogy a szabályozó szervezetek és a törvények betartatására hivatott illetékes hatóságok képesek hatékonyan ellátni munkájukat és ítéletet hozni. Ez az arány Közép-Kelet-Európában 14, Nyugat-Európában 29, globálisan 27 százalék.

A megkérdezett vezetők 84 százaléka üdvözölné, ha az ellenőrzési szervek hatékonyan élnének jogosítványaikkal, ez az arány meghaladja a közép-kelet-európai átlagot (75 százalék), és jelentősen magasabb a nyugat-európai (61 százalék) és globális (69 százalék) átlagnál is.

Biró Ferenc hangsúlyozta: mivel a problémát az üzleti világ egyedül nem tudja megoldani, komolyabb állami szerepvállalásra van szükség, amiben az ellenőrző hatóságok és az igazságszolgáltatás mellett kiemelt szerepet kell kapnia az oktatásnak is.

QP | Quality Placement