A lap úgy tudja: a tízezer forintnál olcsóbb és drágább termékek adósávjának megkülönböztetése épp a magyar gyártók védelmében került a jogszabályba.

A nyilvános adatbázisokban fellelhető számok szerint tavaly a 10 ezer forintnál drágább termékekből 255 milliárd forintért vásároltak a magyar betegek, a 10 ezer forintnál olcsóbbakból 160 milliárdért. Az utóbbiak nagy többsége úgynevezett generikus orvosság, amelyekből a legtöbbet a magyar gyártók biztosítják a lakosságnak. Már ezen számok szerint is aránytalan teher hárulhat a piaci szereplőkre.

A 20 milliárd forintos „extraprofitadó” több mint 80 százalékát kizárólag az innovatív gyógyszercégek fizetik, mindeközben ezen készítmények biztosítják a magyar betegeknek a legnagyobb egészségnyereséget. Ezek közé tartoznak például a cukorbetegség, a daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a pszichiátriai betegségek, vagy akár a ritka megbetegedések kezelésére szolgáló, pótolhatatlan modern készítmények - mondta a lapnak Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója, aki szerint az érintett cégek háromféle módon reagálhatnak az új adókra:

  1. ha van új gyógyszere valamilyen betegségre, azt nem hozza be a magyar piacra. Az új európai gyógyszerek kétharmada már most se jön be Magyarországra.
  2. A már meglévő terápiák szűkülhetnek azáltal, hogy kisebb mennyiséget szállítanak ide, különösen akkor, ha valamilyen okból (például gyógyszerhiány) a gyártónak is kisebb volumene van egy adott időszakban.
  3. A legdurvább lépés, amikor egy cég kénytelen kivonulni erről a piacról.