Az OTP Jelzálogbankhoz hasonlóan a K&H-nál is úgy gondolják, hogy saját adóssegítő programjuk versenyképes a kormányzat és a Magyar Bankszövetség megállapodása alapján körvonalazódó lehetőséggel. Mint Hendrik Scheerlinck, a csoport vezérigazgatója a társaság első negyedéves eredményeit ismertető tájékoztatón érdeklődésünkre elmondta: az állami "mentőöv" hosszabb távra szól, de számtalan részlet még nem ismert. Ilyen például, hogy miként juthatnak hitelhez azok, akik nagyobb, jelentősen hitellel terhelt lakásukat eladva a kisebbhez támogatott kölcsön igényelnének, de ehhez nincs meg  a szükséges önerejük (korábban felmerül, hogy ezeket az eseteket kivennék a felelős hitelezés jelenlegi meglehetősen kemény szabályai alól, de ehhez törvénymódosítás kell).

A K&H-nál az év végi 9,3 százalék után az idei első negyedév zárására 10,8 százalékra emelkedett a hitelkönnyítésen átesett adósok aránya. Ez - tudtuk meg - összesen 9,6 ezer szerződést jelent 77 milliárd forint értékben. Scheerlinck azt gondolja, hogy sokan a kormányzati segítségre vártak. Most, hogy ez a csomag végre megszületett a vezérigazgató a bedőlések számának csökkenésére számít. Úgy véli ugyanakkor, hogy a svájci frank 180 forintos fixálását még az érintettek hat százaléka sem választja majd.

A ma megismert számok alapján a K&H a bankszektor átlagával összehasonlítva nagyon jól indította az évet. A csoport 2011 első három hónapjában 4,7 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami bankadóval 16 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest  - szemben a szektor majdnem 50 százalékos mínuszával. A bankadó nélkül pedig  profit közel 42 százalékkal nőtt volna, miközben a szektor egésze így számítva sem ért el nyereséget.

A megtakarítások terén csoport növelte piaci részesedésünket, a zárt és tőke védett alapok piacán pedig továbbra is piacvezetők, immár 51 százalékkal. A betétállomány, mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben csökkent, amelyet ellensúlyoz a kisebb cégek (kkv) betétállományának 15 százalékos növekedése illetve a befektetési alapok iránti kereslet. A K&H hitel-betét aránya a magyar piacon szinte fantasztikusnak minősíthető, ez ugyanis március végén 85,8 százalék volt, miközben akad bank, ahol a 150 százalékot is eléri ez a mutató. A pénzintézetnek az egy évvel korábbit négy százalékkal meghaladó mérlegfőösszegénél viszont - hívta fel a figyelmet a pénzügyi és kockázatkezelési divízió vezetője, Gombás Attila - elsősorban a devizahatás érvényesült. Ezt mutatja, hogy miközben a devizaalapú lakáshitelek állománya mintegy 1,5 százalékkal nőtt, az árfolyamhatástól megtisztítva hét százalékos lett volna a csökkenés. Nyilván ez is hozzájárulhatott, hogy a nem-teljesítő hitelek aránya egyetlen negyedév alatt 0,7 százalékponttal 9,3 százalékra nőtt.

A bank hitelállományánál 2011 első három hónapjában is érzékelhető volt a rendkívül mérsékelt kereslet (ebben nem különbözik a K&H a szektor többi szereplőjétől). Hendrik Scheerlinck viszont a második félévben már a gazdaság élénkülésére számít.