Az utóbbi időszakban egyre komolyabb bírságokat szabtak ki korrupciós vádak, illetve egyéb visszaélések miatt a legkülönbözőbb vállalatokra, ezen összegek nem egyszer a több százmillió dollárt is elérik külföldön - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd, a Baker&McKenzie budapesti irodájának managing partnere. Ennek megfelelően a külföldi vállalatok egyre inkább elvárják a beszállítóiktól is, hogy betartsák a jogi, etikai szabályokat, hogy megtegyenek mindent a visszaélések megelőzése érdekében, ellenkező esetben ugyanis akár őket is megbüntethetik.

Ez a befektetésekre is igaz, hiszen amennyiben egy külföldi cég megvásárol egy magyar vállalatot, akkor annak történetét is megveszi, azaz, ha volt egy szabálysértés a megvásárolandó cégnél, akkor azt beviszi az anyavállalatba - mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője, aki hozzátette azt is, hogy ezért is vannak egyre komoly átvilágítások az ilyen ügyleteknél.

A szakember szerint éppen ezért kell a megfelelő megelőző mechanizmusokat beépíteni a cégekbe, amivel megelőzhetőek a visszaélések, aminek módja egy compliance szakértő felvétele, esetleg egy egész osztály létrehozása. Ez már csak azért is fontos, mert a leggyakoribb ok, aminek köszönhetően fény derül egy visszaélésre máig a véletlen, a második a bejelentő vonal, ezt követik csak az olyan hagyományos fegyverek, mint a belső, vagy külső audit, esetleg egy célvizsgálat.

A szakember szerint cégre, illetve személyre szabott eljárásokat, kontroll rendszereket kell kiépíteni, ám ezt nem elég csak megalkotni, érdemes évente felülvizsgálni, hiszen közben új munkatársak érkezhettek a céghez, változhatott a gazdasági környezet, így mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a korábban megalkotott szabályok ma is életképesek-e.

Segít a szabályozás is

Egy január elsejétől életbe lépő új szabály szerint a vállalatoknak kötelező lesz bárki számára elérhetővé tenniük az összes, a cég etikusságát és átláthatóságát biztosító rendszert. Ezt rendkívül fontos változásnak nevezte Biró, aki szerint eddig sok cég nem élt ezzel a módszerrel, pedig ez a nemzetközi gyakorlat is. Etikai kódexet nem csak a munkavállalók felé kell kommunikálni, hanem annak kifelé is hangot kell adni - vélte a szakember, aki szerint ennek több pozitív hozadéka is lehet. Ilyen például, hogy ez pluszt jelenthet egy multinacionális vállalathoz való beszállítóként való bekerüléshez, hiszen ennek hiánya több cégnél is kizáró ok. Ugyancsak pozitívuma lehet a változásnak, hogy ezáltal más cégeket is ebbe az irányba terel - mondta Biró. (Nagy volumenű, jogszabály által előírt compliance rendszer létrehozása továbbra sem lesz kötelező minden cégnél, hiszen ha ezt mindenki számára kötelezővé tennék, akkor az túl nagy adminisztrációs terhet pakolna a kisebb vállalkozások nyakába. Azonban a megfelelő kockázatkezelési mechanizmusok megléte elvárható és a vezetés jól felfogott érdeke is, állítja Biró.)

Ugyancsak fontos változás, hogy januártól a belső, anonim bejelentő rendszert jogszabályi keretek közé foglalják, azaz meg lesz pontosan határozva, hogy hogyan kell egy ilyen rendszert létrehozni - mondta Hegymegi-Barakonyi Zoltán. Persze kérdés, hogy ki meri majd feljelenteni a saját főnökét, vagy üzleti partnerét, ám jó hír, hogy német példa alapján lehetőség lesz arra, hogy egy, a cég által alkalmazott ügyvédnél lehet megtenni ezeket a bejelentéseket. A szabályok szerint ez az ügyvéd más ügyben nem kapcsolódik az adott vállalathoz, így a bejelentés megtételekor nem is a céget fogja képviselni, hanem a bejelentőt, akinek természetesen tanácsot is ad.

Az anonim bejelentő rendszer legfontosabb eleme az lenne, hogy a cég semmiképpen ne alkalmazzon megtorlást a bejelentő ellen, mert ezzel a további ilyen feltárások előtt zárja be a kaput - közölte Biró, aki elmondta azt is, hogy például az Egyesült Államokban a tőzsdefelügyelet egy saját vonalat hozott létre erre a célra, ahová naponta mintegy 3 ezer hívás érkezik. A bejelentőket ráadásul pénzjutalommal is próbálják bátorítani, míg az adott cég akár komoly büntetést is kaphat. Éppen ezért a szakember szerint mindenképpen érdemes még a cégen belüli rendszert kiépíteni, hiszen ha a vezető derít fényt a visszaélésre és utána ő maga jelenti be azt a felügyeletnél, akkor a vállalkozást magát nem, vagy kisebb mértékben fogják megbírságolni.

Az is ebbe az irányba terelheti a cégvezetőket, hogy az új polgári törvénykönyv márciusi hatályba lépésének köszönhetően a vezető tisztségviselőket egyetemleges felelősség fogja terhelni a cég tevékenysége során harmadik fél számára okozott károkért - közölte Fehérváry Ákos, a Baker&McKenzie partnere. Szerinte, mivel ezáltal jelentősen megnő a vezetők felelőssége, ezért személyesen is motiváltak lesznek a vállalat, illetve azok munkatársainak etikus és transzparens működésében.

Viszonylag kevés döntés

A saját vizsgálatunk szerint 2004 óta mindössze 4 olyan esetet találtunk, amikor felmerült, hogy a cég egyik munkatársa által elkövetett bűncselekmény miatt magát a céget is megbüntessék - mondta Antal József, a Baker&McKenzie ügyvédje, aki hozzátette, hogy ebből is csak két esetben szabtak ki bírságot, a negyedik ügy még nem jogerős. Pedig a szakember szerint viszonylag tág lehetőségeket ad a jogi szabályozás, hiszen a bírság összege az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny háromszorosáig terjedhet, ám ha ennek megállapítása problémás, akkor bíróság becsléssel szabhat ki bírságot. Ezen kívül van jogi lehetőség a tevékenység korlátozására, például a közbeszerzésekből, vagy az uniós pályázatokból való kizárásra, ahogy akár a céget is meg lehet szüntetni egy ilyen eljárás során.

QP | Quality Placement