A Napi Gazdaság cikke.

Ezek többnyire a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által már végrehajtott vagy megkezdett intézkedéseket rögzítik, de ha a szerződésnek maximálisan eleget akar tenni a kormány, a későbbiekben néhány egyéb módosításra is szükség lesz.

Rövidebb távon a legnagyobb hatású talán az ügynökök esetleges megrendszabályozása lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci kockázatok között kiemelt helyen szerepeltette a közvetítők egyre nagyobb térnyerését. Korábban több jegybanki elemzésből is az derült ki, hogy a bővülő ügynökhálózat képes jelentősen eltéríteni (kedvező, de kedvezőtlen irányba is) a szektorban zajló folyamatokat.

Az uniós dokumentum most kifejezetten rögzíti, hogy fokozott felügyeletet kell gyakorolni a közvetítők és termékek fölött. A felügyelet - mondták el lapunk érdeklődésére a PSZÁF-nál - az idén közvetítői témavizsgálatot folytat, ennek eredményeként pedig ajánlásokat fogalmaz majd meg. Elképzelhető, hogy ezen a téren jogszabály-alkotási javaslatokkal is élnek. A megállapodás emellett tartalmazza például azt is, hogy valamilyen módon korlátozni kell a bankok által nyújtott hitelek és az ezek fedezetéül szolgáló ingatlanok értéke között fennálló arányt.

Ez történhet az úgynevezett LTV (loan to value) maximális mértékének meghatározásával. Az is megoldás lehet, hogy amennyiben például ez a limit 80 százalék, akkor efelett a felügyelet többlet-tőkekövetelményt írhatna elő. A konkrét követelményt a felügyelet szerint a megállapodás részleteiben nem határozza meg, a magyar hatóságokra bízza a választást. Nemzetközi mérce szerint a 70 százalékos LTV tekinthető biztonságosnak - ezt meghaladó arányok nálunk csak a legnagyobb hitelboom idején (aminek egy része egyébként az idei első negyedévre esett) fordultak elő.

További változást hozhat, hogy az uniós szerződésben a bankválságok kezelésére szolgáló eszközrendszer javítását is kikötik. Ez járhat felügyeleti többletjogosítványokkal vagy rugalmasabb beavatkozási lehetőségekkel is. Mint a PSZÁF-nál megtudtuk: erre számos országban tettek már lépéseket, a legjelentősebb ezek közül a Nagy-Britanniában tervezett bankmentő törvényjavaslat.

Magyarországon az ezzel kapcsolatos intézkedések várhatóan a stabilitási törvénybe kerülnek majd be. Hatékonyabbá és gyorsabbá kell még tenni válság esetén a betétesek kártalanítását. Ez a lépés lényegében az új uniós betétbiztosítási direktíva elfogadásával valósul majd meg.