A beszállítói árak miatt magasabb árak a címkékre a boltokban, elsősorban a nemzetközi piacokról indult költségnyomás miatt, így a kényszerű árlefaragás az adott termék esetében veszteséget jelent az eladónak. Minél kisebb a boltról van szó, annál kevesebbet tud kezdeni ezzel a veszteséggel - írja a blokkk.com kiskereskedelmi szakblog. 

Ha pedig a következő időszakban ez az árnyomás nem enyhül, akkor nagy árhajsza indulhat a boltosok körében. Könnyen szűkülhet a választék az árstopos cikkelemeken belül is, hiszen például a kormányzati útmutató szerint is mindegy, hogy hány és milyen szállítótól vásárolt korábban a boltos. Így könnyen megszaladhat például a saját márka kínálata.

A poszt szerint kérdés az is, hogy a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tartós tej esetében a termékkörből (sertéshús, csirkehús, UHT tej) miért a drágábbakat sorozták be az árstopba. Ezek ugyanis az egész termékkör árszintjét lejjebb nyomják, húzzák, hiszen a kialakult, minőséggel összefüggő árarányokat célszerű lenne tartani. "Például ha a csirkemell olcsóbb, mint a csirkecomb, akkor az utóbbiból sokkal kevesebb fog fogyni. Igaz ez az 1,5 százalékos UHT tejre is, a példáknál maradva. Sőt, a friss tej piacára is hatással lehet. Fordított esetben kevésbé meredek a kényszerpálya" - összegez a blokkk.com.