A keddi Napi Gazdaság cikke

Az előzetes adatok szerint 50–100 millió forint közötti profitról van szó. (A haszon attól is függ, hogy mennyibe kerül a sziget helyreállítása.) A színpadok bontását már megkezdték, ezt követi a takarítás, illetve a füvesítés, a területet várhatóan szeptember második felében „adják vissza”.

A nyereségesség szempontjából egy másik lényeges elem, hogy amint a külföldi jegyek bevétele befolyik, milyen árfolyamon váltják az eurót. (A Sziget kiadásainak jó része magas forint/euró árfolyam mellett május–július között keletkezett, ekkor kellett kifizetni az előadókat.)

A teljes jegybevétel mintegy 40 százaléka külföldről származik – tette hozzá Gerendai, aki elmondta, hogy a legtöbb külföldi vendég Hollandiából érkezett, őket a franciák követték, majd pedig a német nyelvterületről érkeztek a legtöbben, a negyedik helyen az olaszok és az angolok álltak. Egy-egy nap egyébként körülbelül fele-fele arányban voltak jelen a külföldiek és a magyarok, de mivel az utóbbiak cserélődtek (hisz a külföldiek jellemzően hetijegyet vettek, míg a magyarok napijegyet), így a magyarok aránya kétszer akkora volt, mint a külföldieké. Szombaton voltak a legtöbben, 72 ezren, a legkisebb érdeklődés pedig a nulladik napot kísérte.

A Sziget szervezői idén 2,7 milliárd forint körüli bevételre számítottak, ennek 7 százaléka a vendéglátáshoz kapcsolódik, 25 százalékot a szponzori bevételek tettek ki – ennek aránya a Vodafone támogatói megjelenésének köszönhetően idén a tavalyihoz képest növekedett –, a fennmaradó rész, 67-68 százalék pedig a jegyek eladásából származott, s ez is meghaladta a tavalyi értéket.

A fesztivál 2,7 milliárd forint költségvetéséből 900 milliót vitt el a sztárok gázsija, 460 milliót pedig az egyéb fellépők raktak zsebre, 500 millió forintot emésztett fel a technika, 100 millió forintot adtak ki a magyarországi marketingre, míg külföldön ilyen célokra 135 milliót költöttek. A fennmaradó összeget szervezésre, reprezentációra és egyéb célokra fordították.