Hónapok óta hiába követeli elmarad munkabérét munkaadójától, a Töröcskei István (képünkön) érdekeltségének számító, az időközben végelszámolás alá került Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-hez tartozó Új Piacok Kereskedőház (ÚPK) Zrt.-től a cég FÁK-igazgatója. A társaság a múlt héten tartotta éves közgyűlését - a tulajdonosi összejövetelt korábban annak ellenére sem hívták össze, hogy a szóban forgó szakember, Reppa Gábor hónapokkal ezelőtt tájékoztatta a tarthatatlanná vált helyzetről mind Töröcskei Istvánt, mind Szakács Tibort, az ÚPK vezérigazgatóját - tudta meg a Napi.hu.

A korábban az oroszországi Jekatyerinburgban külgazdasági szakdiplomataként dolgozó, a külgazdasági iroda újranyitását levezénylő közgazdász fizetésével az első pillanattól adós maradt a cég. Nem csoda, hogy a szakember jelenleg is aktívan állást keres. Elmondása szerint amikor aláírta a szerződést, úgy tűnt, bőven lesz szakmai munka - bár mint később kiderült, a cégnél már ekkor is volt olyan vezető, akinek jócskán csúsztak a fizetésével.

Kié az ÚPK Zrt.?

A társaság a cégadatbázisban nem adta meg tulajdonosi körét. Más forrásból úgy értesültünk, hogy 50 százalékban az ÚPK a Széchenyi Bank tulajdonában van, a fennmaradó 50 százalékon pedig egyenlő arányban osztozik Deák Klára, Töröcskei István, Szakács Tibor és Lakatos Zsolt. (Deák és Lakatos a Széchenyi Bank vezérigazgató-helyetteseként, Szakács a bank vezérigazgatójaként dolgozott, Töröcskei pedig - az állam által 2013-ban megszerzett 49 százalékos pakett mellett - a bank résztulajdonosa a T & T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül.)

Szintén munkába állása óta várja fizetését Bodnár Ferenc, a társaság egy másik munkavállalója - neki 2013 júliusa óta adós a járandóságaival a cég. Bodnár - aki a Széchenyi Bank honlapján elérhető információk szerint vezérigazgató-helyettesként dolgozik az ÚPK-nál - a Napi.hu-nak elmondta: a szerződése aláírásakor úgy volt, hogy hamarosan átveszi a vezérigazgatói posztot Szakácstól, hogy ő jobban tudjon koncentrálni a Széchenyi Banknál végzett teendőire.

Nincs üzlet, nincs fizetés

A két munkatárs esetében a belépésük pillanatában a tervezett és elindított üzletek bevétele teremtette volna meg a bérfizetés lehetőségét - mondta a Napi.hu-nak Szakács Tibor, az ÚPK vezérigazgatója, a bank volt vezérigazgatója. (Lapunk információi szerint Szakács munkaviszonya már februárban megszűnt a Széchenyi Banknál, azóta pedig annál a Növekedési Hitel Bank Zrt.-nél - korábban Evobank Zrt. - dolgozik elnöki tanácsadóként, amely Matolcsy György unokatestvére, a milliárdos Szemerey Tamás érdekeltsége.) Hozzátette: tavaly egyáltalán nem produkált bevételt a társaság, az jelenleg egy korábbi befektetésének lezárásából számít bevételre.

Szakács szerint a ÚPK megalapításának az volt a célja, hogy a Széchenyi Bank potenciális ügyfélkörének nyújtson kereskedőházi szolgáltatást. A kereskedőházi programban üzleti alapon vettek volna részt, ennek keretében sok témát is előkészítettek, de ezek nem tudtak "beérni", bevételt termelni. Utólag úgy látja, jóval nagyobb tőkével kellett volna létrehozni az ÚPK-t, hogy az első üzletkötésekig képes legyen finanszírozni a kereskedőház - annak természetéből fakadó - költségigényes működését.

Megszólalt Töröcskei István is

Soha nem foglalkoztam érdemben az ÚPK ügyeivel, a Széchenyi Bankra sem volt napi ráhatásom - mondta a Napi.hu-nak Töröcskei István, aki saját bevallása szerint nagy hibát követett el azzal, hogy elvállalta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatói posztját, az ottani munka miatt ugyanis nem tudott foglalkozni a saját ügyeivel. (Töröcskei a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb legutóbbi, 2014-es listáján 14,2 milliárd forint becsült vagyonnal a 45. helyen állt. Az ÁKK éléről tavaly decemberben távozott.)

Töröcskei szerint Szakács szorgalmazta az ÚPK létrehozását, a bank dolgaiba pedig csak akkor folyt bele, amikor segítséget kértek tőle egyes ügyekben. (Ehhez képest Reppa Gábor már tavaly augusztusban levélben tájékoztatta Töröcskeit a kialakult helyzetről, eredménytelenül.) A kereskedőház pénze elfogyott, a felvett hitelt is felélték, így a végelszámolás mellett reális forgatókönyv az is, hogy a munkavállalók megkeresése nyomán végül a NAV szünteti majd meg a céget - fogalmazott Töröcskei. Tanulságként azt szűrte le, hogy ha valaki éttermet nyit, annak mindig ott kell lennie a placcon.

Az MNB által a Széchenyi Banknál ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúját felvető események miatt tett feljelentés kapcsán Töröcskei elmondta: hiába kérték az iratokat a felügyelettől, így részleteket nem tudnak, de minden tevékenységük csak a bank tőkéjének növelését szolgálta. (A feljelentés kapcsán Szakács Tibort is kérdeztük, szóban adott válaszát később írásban nem hagyta jóvá.)

Voltak nagy tervek

Reppa személyesen Szakács Tibor hívására érkezett a társasághoz, több mint tízéves államigazgatási karriert hagyva maga mögött az új lehetőségért. A személyes ismeretség ellenére rendszeresen előfordult, hogy a vezérigazgató - azaz a cég egyszemélyi menedzsmentje - hetekig elérhetetlen volt, telefonhívásokra sem reagált és az e-mailben megküldött felvetésekre, javaslatokra pedig gyakorlatilag érdemi válasz nem érkezett a részéről. Saját bevallása szerint azért maradt mégis lojális, mert folyamatosan azzal hitegették, küszöbön van egy új tulajdonos bevonása és azzal megoldódnak a társaság pénzügyi problémái. Több szakmai forgatókönyvet is kidolgozott arra vonatkozóan, hogy milyen irányba léphetne tovább az ÚPK a kritikus forráshiányt kezelendő. Ezek az ötletek süket fülekre találtak.

A szakember szerint a Széchenyi Bank problémái és a működést jellemző teljes koncepciótlanság mellett a vezetésben rejlő hibák, hiányosságok okozták a társaság vesztét. Mutatkozott például arra esély, hogy beszállhatnak a paksi bővítés finanszírozásába, illetve már megvolt az az egymilliárd euró értékű keretszerződés, amelyet még 2012-ben írtak alá egy több mint hétmilliárd eurós oroszországi energetikai óriásberuházásban való részvételről. Utóbbiból - mármint a magyar részvételből - végül semmi sem lett.

Már iroda sincs

A Töröcskeivel jó viszonyban lévő Bodnár Ferenc - munkatársához hasonlóan - szintén azért várt, mert részben új tulajdonos, befektető bevonásával hitegette őket a vezetés, továbbá előrehaladott tárgyalásokat folytattak a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-vel (MNKH) stratégiai szerződés megkötésére. Az is felmerült, hogy a Széchenyi Bank meghosszabbítja az ÚPK lejárt hitelét illetve növeli a hitelkeretet, amiből meg lehetett volna valósítani az egyébként kidolgozott üzleti terveket. Tavaly őszre azután kiderült, hogy se új tulajdonostárs, se befektető nem lesz, az MNKH elállt az együttműködéstől és konkurenciát támasztott az ÚPK-nak - fogalmazott Bodnár. A bankhitel meghosszabbítása sem jött össze, így az ÚPK munkatársai rákényszerülnek a jogorvoslati eljárásokra.

Az egykor ígéretesnek tűnő lehetőségek mára fényévnyi távolságba kerültek. Azóta ugyanis, hogy a Széchenyi Banknak gyakorlatilag vége lett, a FÁK-igazgató munkahelye fizikailag is megszűnt, hiszen az ÚPK a bank által bérelt irodában működött.