A 20. század második felében majdnem teljesen kihalt a magyar szürke szarvasmarha. Csupán néhány száz példánya maradt fenn, miután átvették a helyét a jobban tejelő, vagy jobb húshozamú fajták. A mezőgazdaság gépesítését követően a húzóerejére sem volt már számottevően szükség.

Pontos eredetét nem ismerjük, de nagy valószínűséggel a magyarok ősei, amikor bevonultak a Kárpát-medencébe, ezt a fajtát már magukkal hozták. Később azonban más fajták kiszorították.

Kapcsolódó

A magyar szürkénél nagyon lassú ugyanis a húsfelrakás. A vágóhidak a 60-40 százalék hús- és csontarányú marhákat kedvelik. Ez a szürkemarhánál fordítva van: 60 százalék a csont és 40 százalék a hús arány.a Tejet is jóval kevesebbet adnak, mint például a magyar tarka szarvasmarha. Később a legelők szerepe is megváltozott, ami szintén nem a szürkemarhának kedvezett - mondta Wágner László, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának tájegységvezetője a magyarmezogazdasag.hu-nek arról, hogy miért tűnhetett majdnem el a 20. század második felében ez a fajta.

Manapság ismét előtérbe kerül az őshonos haszonállat. Kiváló minőségű és ízletes húsát gyakran használja a gasztronómia, valamint a környezetvédelemben is egyre nagyobb hasznát veszik az állatoknak.

Természetvédelmi kezelést végez a drávaszentesi telepünkön a több mint száz tehénből, valamint a szaporulatukból álló szürkemarha anyagulyánk, de a kölkedi nagyréten is volt régebben egy csorda, aminek az volt a feladata, hogy onnan a gyalogakácot kiirtsa. A szürkemarha szelektíven legel és egyúttal trágyáz is. Emellett taposással is befolyásolja a gyep működését - mondta a tájegységvezető.

A magyar szürkével a természetvédelmi kezelés pásztoroló legeltetés esetében hasznos. A pásztornak mindenképpen figyelnie kell a gulyára, különben túllegeltetés következtében akár tönkre is mehet a gyep - mondta Kaltenecker Endre, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének a titkára a Napi.hu megkeresésére.

Az állat effajta hasznosítása nem új keletű. Az őseink is használták ezt a technikát földjeik rendben tartásához, az utóbbi időben pedig ismét elterjedté vált a módszer. Annak, hogy a többi szarvasmarhafajta közül miért a szürke magyart hasznosítják erre a célra leginkább, annak két oka van. Az egyik a hagyományokban keresendő: ez a fajta őshonos a Kárpát-medencében, így régen is velük legelőik hasznosításához. A másik ok a szívósságából ered: sokkal ellenállóbb a természet erőivel szemben, mint más fajták, ezért alkalmasabb az ilyen jellegű munkára - tette hozzá a szakember.

A magyar szürke Magyarországon őshonos, törvényileg védett haszonállataink egyike. A modern szürkemarha-tartásnak ma is legfontosabb eleme a legeltetés, amely általában az első hóig tart. Egész életüket a szabad levegőn töltik. Bármilyen ipari eredetű táppal, takarmánnyal tilos etetni, amennyiben oltalom álló földrajzi jelzéssel kívánják ellátni az értékesített húsát.

Az unikumnak minősülő szürkemarha húsa kiváló minőségű, szárazanyag-tartalma magas, jóval kevesebb vizet tartalmaz, mint a hagyományos húsmarha-fajtáké. A "Magyar szürkemarha hús" elnevezés kizárólag a Magyarországon, extrém-extenzív viszonyok között tartott, bizonyítottan a magyar szürke szarvasmarha fajtából származó, fajtaazonos és fajtatiszta egyedekből nyert hús vonatkozásában használható.