Ha valaki lakáshitelt akar felvenni, a kölcsönző bank arra kötelezi, hogy kössön biztosítást a lakásra. A szokásos eljárás ilyenkor az, hogy ha kár keletkezik, akkor a biztosító a hitelező banknak fizet. Ez történt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben is.

A tulajdonos a lakást 20,3 millió, míg az abban lévő ingóságot 2,3 millió forintra biztosította. A ház padlásán tűz ütött ki, a tűzoltók vízzel oltottak és kár keletkezett a bútorokban is. A biztosító 9 millió forintra becsülte a kárt, de úgy vélte, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kár elhárítására, ezért csak 60 százalékot, 5,8 milliót fizetett ki.

A tulajdonos pert indított és az elsőfokú bíróság további 1,5 millió forintot ítélt meg. Ez úgy jött ki, hogy a bíróság a tulajdonosnak a kár bekövetkeztében való közrehatását 20 százalékra mérsékelte. Az ő közrehatása abból állt, hogy a leégett tetőt fóliával takarta le télire, de a szél a fóliát tönkre tette, így a lakás beázott.

A tulajdonos még mindig kevesellte a kártérítést, ezért fellebbezett, de a másodfokú bíróság jóvá hagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerőssé vált. Ez ellen kért felülvizsgálatot a tulajdonos a Kúriától.

A legfőbb bírói fórum úgy vélte, hogy a tulajdonos akkor tett volna eleget a kárenyhítési kötelezettségének, ha a leégett tető helyére egy ideiglenes, enyhén lejtő ácsolatot készíttet és arra helyezik a fóliát, amit így már nem tépett volna le a szél. Az egész 120 ezer forintba került volna. A Kúria végül 300 ezer forinttal toldotta meg a biztosító 1,5 milliós fizetési kötelezettségét.

Ennek pedig az volt az indoka, hogy az áfát akkor is meg kell fizetnie, ha a tulajdonos nem tudott számát felmutatni, viszont a munka elkészült.