A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A magyarországi papírgyártás volumene az idén 700-800 ezer tonnára rúghat, ami 120-150 ezer forint tonnánkénti árral számolva mintegy 84 milliárd forintos forgalmat jelent - mondta lapunknak Lele István, a Papíripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatója. Az előző évi 525 ezer tonnához képest az osztrák Prinzhorn-csoporthoz tartozó Hamburger Hungária (HH) Kft. 60 milliárd forintos beruházásból elkészült dunaújvárosi gyárának 350 ezres kapacitása hoz bővülést.

Ezzel a termelés 90 százalékát a csomagolópapírok teszik ki (beleértve a hullámpapírt is), amelyek nagy része újrahasznosított alapanyagból készül, ennek a szegmensnek az aránya korábban mintegy 75 százalékot tett ki. A fennmaradó 10 százalék megoszlik a különleges papírok, mint a bankjegypapír és egyéb vízjeles termékek, valamint a háztartási termékek alapját jelentő úgynevezett tissue-papír és a címkealappapír között. Az utóbbi az italosüvegek címkéinek alapanyaga, amelyhez Magyarországon gyártják a papírt, majd Finnországban viszik fel rá a szilikonbevonatot, ezáltal válik vízállóvá - magyarázta Lele.

A igazgató szerint a gazdasági válság nagymértékben rontotta a cégek jövedelmezőségét is, az alapanyagok ára 5-8 százalék közötti mértékben emelkedett, a késztermékekért a piacon fizetett összeg pedig ilyen mértékben csökkent, ezáltal összességében 15 százalékot érhetett el a profitcsökkenés tavaly. Az alapanyagárak már minden bizonnyal elérték a csúcsot, a termelési kapacitások beindulásával az év vége felé visszaállhatnak a korábbi szintre, a kereslet növekedése pedig a késztermékek értékesítési árában is felfelé irányuló változásokat jelenthet az igazgató szerint.

Az elmúlt években jelentősen átalakult a szektor struktúrája, a holland Mondi-csoport irodai papírokat gyártó szolnoki gyárának megszűnésével ez a szegmens gyakorlatilag eltűnt a magyar papírgyártásból, a higiéniai termékeket előállító lábatlani Piszkei Papír Zrt. és a Fűzfői Papíripari Zrt. is beszüntette termelését. A Mondi mintegy 100 ezer tonna író-nyomó papírt gyártott, a Piszkei Papír kapacitása 50 ezer tonna volt, míg a Fűzfői Papírgyár 30 ezer tonnával csökkentette a hazai gyártás mennyiségét. Ezek a bezárások azonban Lele szerint nem a válsággal álltak kapcsolatban, sokkal inkább tulajdonosi döntés eredményezte a megszűnést.

A 180 ezer tonnás csökkenést a HH új dunaújvárosi gyára ellensúlyozza, amely idén 350 ezer tonnás csomagolóanyag-kibocsátást érhet el. Irodai termékekből és higiéniai papírokból azonban importra szorul Magyarország, az előbbiből gyakorlatilag teljes mértékben, összességében 150-200 ezer tonnát tehet ki a külföldről irodai papírok mennyisége - mondta a szakember. Magyarországon az összes átlagos papírfogyasztás 70-75 kilogramm fejenként, ami országosan 750-800 ezer tonnás felhasználást jelent. Az itthon gyártott csomagolóanyagok jó részét exportálják, a HH hullámlemez alappírjainak például 75 százalékát, mintegy 20 milliárd forint értékben.

A papírpiacon a kisebb feldolgozóüzemekkel együtt több száz cég működhet, azonban jelentős szereplő 30-40 vállalat lehet. Komoly problémát jelentenek Lele szerint az ágazat számára a magas energia- és közmű-szolgáltatási árak, amire saját, nem gáz alapon működő erőművek létesítése jelenthet megoldást. Információi szerint a HH tervei között is szerepel, hogy saját erőműben égetné el a keletkező hulladékot, amit szélalapú energiatermeléssel egészítene ki.