Tegnap kiderült, hogy a kormány 30-35 ezer cég bedőlését várja, ma pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már be is nyújtotta a csődtörvény módosítását az Országgyűlésnek. A jogszabály a benyújtott dokumentum szerint augusztus 1-jén lépne hatályba, ami azt jelenti, hogy villámgyorsan keresztül kell vinni a parlamenten, hiszen hamarosan elkezdődik a képviselők számára a nyári szünet.

Elektronikussá válik az eljárás

Kapcsolódó

Az egyik fontos újítás, hogy elektronikus formában is értesíthetik egymást a hitelezők, az eljárásban részt vevő felek, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos. Azt is meghatározták a törvényben, hogy az elektronikus úton küldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján kell teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.

A hitelezők a javaslat szerint bármelyik egyezségi tárgyaláson kinyilváníthatják, ha nem értenek egyet a javaslattal, és követelhetik az adós cégtől annak átdolgozását. Ha a második tárgyaláson nem sikerül megszerezni a biztosított és nem biztosított hitelezők legalább negyedének a támogatását, akkor viszont vége a dalnak, jön a felszámolás. Az indoklás szerint ezzel azt akarja elérni a törvényjavaslat, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődeljárás elhúzásában, és a hitelezők számára valóban elfogadható javaslattal álljon majd elő.

A módosító javaslat azt lehetővé tenné, hogy a felszámolásokat elektronikus úton bonyolítsák le. A hitelezők azonosítása után kép- és hangtovábbító eszközön zajlanának le ezek a gyűlések. Ez megkönnyítené az ilyen események szervezését, és gyorsabbá is tenné az eljárást. Olyan rendelkezést is tartalmaz a módosító javaslat, amely azt célozza, hogy hatékonyabban lehessen megtámadni a bíróság előtt a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő ügyleteket. A koronavírus-járvány miatt nehézkes a bizonyítékok beszerzése, ezért a hitelező akkor is megtámadhatja az ilyen ügyleteket, ha letelt az értesítés kézhez vételétől számított 15 napos határidő.

Ha az adós nem kérte az egyezségi eljárás megtartását, akkor a bíróság dönthet úgy is a jövőben, hogy az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését megküldi a hitelezőknek, akik írásban elküldik a szavazatukat a bíróságnak és a felszámolónak. A begyűjtött szavazatok alapján dönt a bíróság a felszámolási egyezség jóváhagyásáról.

Államosítás is jöhet

A módosításban szerepel az is, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében az adós vagyonának értékesítésekor az államot elővásárlási jog illeti meg. Ezt a módosítást, ahogy az előző többit is, a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A kormány a javaslat szerint felhatalmazást kap majd arra, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek elővásárlására kijelölje a megfelelő szervezetet. Emellett szintén kormányrendeletben határozzák majd meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére vonatkozó szabályokat is.

Nőni fog a csődeljárásban érvényesülő moratórium időtartama a korábbi 120-ról 180 napra, és több más határidő is megnyúlik majd. A csődeljárást kérő cég emellett benyújthat fellebbezést, ha vitatja a hitelezői igényeket, amelyeket a vagyonfelügyelő megállapított. Ezzel az a cél, hogy a csődeljárás kezdetére már ne legyenek nyitott kérdések. További könnyítés, hogy a banki díjakat sem kell fizetni a csőd idején.