Jelenleg világbajnokok vagyunk cégalapítás és cégeltüntetés tekintetében, a törvények által lehetővé tett olcsó cégalapítás pedig csak még inkább teret enged ennek a magatartásnak - közölte Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) elnöke a Napi Gazdaság által negyedik alkalommal megrendezett Magyar Követeléskezelés konferencián.

Ezzel párhuzamosan Magyarországon lassan bohózattá kezd válni a felszámolások rendje, a FEO elnöke szerint a hazai példák alapján kijelenthető, hogy az érvényben lévő liberális szabályozás csődöt mondott.


A hazai előírások szigorítása ennek fényében elengedheten. A csődtörvény módosítására szükség volt, de önmagában nem jelent elégséges megoldást. Emellett a számviteli szabályok (iratőrzési előírások és a felelősségi rendszerre vonatkozó előírások) és a vezetői felelősség szigorítása, valamint ezek kövekezetes gyakorlati alkalmazása is elengedhetetlen.


Míg a legtöbb nyugat-európai országban már drákói szigorral lépnek fel a csődeljárások során a mendzsmenttel szemben, s törvénnyel szabályozzák a cégvezetők/tulajdonosok számára itthon még rendelkezésre álló kiskapukat, addig Magyarországon ezek bezárására az egymást követő, s legtöbbször egymást kioltó törvénymódosítások miatt eddig nem került sor. Erre annak ellenére is szükség lenne, hogy a jelenleginél jelentősen szigorúbb szabályozás ellenzői szerint a menedzsment kezét megkötő törvények sok esetben korlátozza a reogranizációs lehetőségeket, s ezzel olyan cégek is tönkremennek, amelyek amúgy túlélhetnék a válságot.


A csődtörvény módosítása azonban jó jel, hiszen az új szabályozással elvben a csődeljárás a követléskezelés legolcsóbb módjává vált ma Magyarországon - jelentett ki Somogyi Ferenc. Előrelépés például, hogy az új szabályozás szerint már a hitelezők is indíthatnak csődeljárást, a hitelezői regiszrációs díjak pedig 5000 forintra csökkentek.


Az eljárás megkezdése után a csődtárgyalást 45 napon belül el kell kezdeni, az ezen való résztvételhez, illetve a szavazáshoz azonban a regisztrációs díj előzetes befizetése is szükséges. A hitelezők döntése értelmében 90 napra azonnali moratórium adható, amely 180 és 365 napra is meghosszabítható amennyiben a hitelezők fele, illetve kétharmada ehhez hozzájárul. A moratórium alatt a privilgizált követeléseket, mint például a béreket továbbra is fizetni kell, s az új szabályozás ezek közé sorolja már a közműdíjakat is, hiszen a továbbműködéshez ezek is szükségesek (így ezek beszámítására sincs továbbra lehetőség).

A módosított csődtörvény azonban továbbra sem kezeli kielégítő módon például a szállítók helyzetét - hívta fel a figyelmet Somogyi, hozzátéve, hogy az új szabályozás alatt eddig
18 csődeljárás indult, s ebből talán három lehet sikeres.