A gazdákat képviselő szervezetek sérelmezték, hogy több vállalat elzárkózik a termeltetési megállapodástól, és partnereire másfajta szerződéseket kényszerít. Ezekben fedezetvásárlási, kötbérezési és egyéb kártérítési igényt támasztanak, ha a gazdálkodók a leszerződött árut nem szállítják le.

A lap úgy tudja, a GVH az eddigi megkeresések kapcsán arra az álláspontra jutott, hogy a felvásárlók a gabona- és az olajosmag-piacon nagy valószínűséggel sem egyenként, sem közösen nem élnek vissza gazdasági erőfölényükkel. A hivatal egyrészt azt állapította meg, hogy a hazai terményfelvásárlási piac sokszereplős, a három országos hálózattal rendelkező vállalat mellett számos nemzetközi cég és kisebb szereplő is jelen van. A GVH szerint Magyarországon a termelők a szerződéskötések előtt az eladási csatornák sokaságából választhatják ki a számukra legkedvezőbb konstrukciókat, figyelembe véve az árakat, a teljesítési-fizetési feltételeket és a partneri kockázatokat.