A hónap gazdasági blogja: Webisztán.blog.hu

A Webisztán az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, és egyben legmeghatározóbb webbel foglalkozó hazai blog. A szerző, Szabó Gergely már sok helyen hozzátett a magyar online világhoz, és mintaadója is a hazai blog szcénának.
NAPI, 2013. február 8. péntek, 07:31
Fotó: Napi.hu

A blog közel 7 éves fennállása óta több ezer poszt született, lassan webes történelemkönyv is egyben. Mi váltotta ki a klaviatúra-függőséget?

Amikor a blog, vagy annak elődje indult, a kétezres évek elején-közepén, még viszonylag kevés tartalom volt a weben. Az egész webes szcéna éppen kialakulóban volt, és persze a hozzá kapcsolódó új szakterületek és szakmák is. Volt miről írni. Hobbi, szakma, szubkultúra, barátok, ismerősök... Akkoriban kezdtünk el úgy élni, hogy életünk meghatározó részévé vált az egész webnek nevezett dolog. 2005-ben Tim O'Reilly megírta cikkét egy jelenségről, amit ő "web 2.0"-nek nevezett. Mi pedig ebben éltünk, és nagyon aktívan alakítottuk is azt a webet, ami már nyílt közösségi térként is elkezdett működni.

Hogyan lett bölcsészből web-szakértő?

Én az egyetemre mindig is úgy gondoltam, mint ami klasszikus tudást, egy klasszikus narratívát tud átadni a tudományok, művészetek történetéről és szerepéről. Szóval valami, ami az ember szemléletét megalapozza. Netalántán valami értékrendet is megalapoz. A számítógép és a web emellett a nagyon elméleti és nagyon absztrakt egyetemi tudás mellett egy nagyon kötetlen és gyakorlatias közeget jelentett. És végső soron úgy éreztem, hogy ez az én igazi közegem. És soha nem is szeretnék mással foglalkozni. Másrészről pedig egyetemen sem akkoriban, de ma sem nagyon lehetett olyan tárgyakat tanulni, melyek ebben az éppen csak alakulóban lévő terepen jó eligazodást nyújtottak volna. A web annyira gyorsan változik, hogy az azzal kapcsolatos könyv formátumú szakirodalom is elévül, gyakran valóban mindössze egy év alatt. Aki a webbel kapcsolatos dolgokkal akar foglalkozni, annak a weben kell tanulnia. Lehetőleg ma. Ez egy teljesen másfajta tanulás és tudás, mint amit az egyetem adni képes. És nagyon addiktív is.

Manapság egy blog indításakor egyre nagyobb konkurenciával kell számolni, egyre nehezebb megtalálni a fókuszt. 2006 óta kellett valaha alkalmazkodnia, irányt váltania a blog tematikájával kapcsolatban? Milyen organikus folyamatok alakították a blog tematikáját?

A tematikát az én érdeklődési köröm adja. 2006-ban is így volt. Elképesztően sok téma van, amivel magyar nyelven senki nem foglalkozik. Vagy csak nagyon érintőlegesen. Blogolni ma már szerintem tényleg csak az blogol, akinek rendszeresen van mondanivalója, közölnivalója, és számíthat arra, hogy ez a hasonló érdeklődésűeket is leköti. Aki szeret írni és szereti a munkáját, az előbb-utóbb el fog kezdeni róla írni. Ha ezt kellő alapossággal és rendszerességgel teszi, akkor nem lesz konkurenciája.

Az évek során több hírportálnál is megfordult - a munka velejárója a posztokban tárgyalt témák szakirányú ismerete vagy ez csak hobbi?

Nyilván velejárója és egyszersmind hobbi is. Bár azt azért tegyük hozzá, hogy a Webisztánon ritkábban foglalkozom nagyon mélyen szakmai témákkal. Inkább a mindennapi hírfolyam és szakmai benyomások lenyomata. Az irányultsága viszont ugyanaz, amit a munkában is próbálok érvényesíteni: a kiváló termékekben, az emberi nyelven beszélő webes felületekben és alkalmazásokban hiszek. Alapvetően ez a nagyon emberközpontú, de funkcionalista és perfekcionista szemlélet jellemez.

Bennfentesként hogyan tud elvonatkoztatni a munkájától írás közben? Fontos a blogon az objektivitás?

Amikor azt mondjuk, hogy a blogírás személyes dolog, ezalatt azt is értjük, hogy alapvetően véleményt, szubjektivitást is magában foglaló műfaj. És ettől is érdekes persze. A munkámtól nem szeretnék elvonatkoztatni blogírás közben sem. A Webisztán valamennyire lenyomata annak a szakmai fejlődésnek is, amin az elmúlt tíz évben átmentem.

Az okostelefonok tengerében az alkalmazások kínálata is egyre jobban szélesedik - mi alapján választja ki a blogon bemutatottakat?

Alapvetően olyan termékekről, szolgáltatásokról szoktam írni, melyek valamilyen szempontból számomra érdekesek. Vagy azért, mert a mobilpiacra, hardverpiacra lehetnek hatással. Vagy azért, mert olyan jelenségek, amikkel kapcsolatban érdemes következtetéseket levonni. Tanulni.

Miért tartja fontosnak a kommentek moderálását?

Miért olvasunk kommenteket? Azért, mert azt gondoljuk, hogy megtudhatunk belőlük valamit, amire a cikk maga nem világított rá. Azt gondolom, hogy egy komment legyen ilyen, de legalábbis szórakoztató. Úgyhogy csak a valóban informatív vagy vicces hozzászólásokat szoktam beengedni a blogomra. Ha valakinek nem informatív és nem is vicces a mondandója, kiírhatja bárhova az interneten.

Kik tartoznak a blog olvasótáborába?

Alapvetően az IT-ban, online bizniszben dolgozó emberek, a legkülönfélébb területekről. Legyenek programozók, dizájnerek, szövegírók, UX-esek, tesztelők, projektmenedzserek vagy döntéshozók. A másik szegmens azokból a sokat netező, alapvetően a webet szerető emberek, akik határterületeken dolgoznak. Üzletemberek, vizuális művészeti vagy valamilyen mérnöki területen tevékeny emberek.

Meglátásom szerint a high-tech témák annyira nem vonzzák a nőket - sikerül őket is ennek ellenére valahogy megfogni?

Volt egy cikksorozatom, ami pont ezt a témát dolgozta föl. Mondjuk a kétezres évek közepén még viszonylag kevés volt a nő olvasó a Webisztánon. Ez az arány az évek múlásával egyre egészségesebb lett. Nyilvánvalóan szinkronban azzal, hogy egyre több nő dolgozik az IT-ban, webes projekteken. Ha csak a facebookos lájkolókat nézem, akkor azt látom, hogy minden negyedik rajongója a Webisztánnak nő. Ami örvendetes.

Gyakran kérnek Öntől ismerői tanácsokat?

Igen, szoktak. Nem csak ismerősök, hanem ismeretlenek is. Ha épp van időm, és tudok is, igyekszem segíteni. Legalább annyival, hogy kit keressen az adott problémájával vagy kérdésével.

Mik a tervei a jövőre nézve?

Az utóbbi években az online termékfejlesztés, azon belül is a felülettervezés, UX és grafikai dizájn érdekel a legjobban. Elsősorban mobil alkalmazások és felületek, vállalati szoftverek jobbá, hatékonyabbá tétele. Ez az egész szakma nagyon gyorsan és radikálisan változik évről évre, úgyhogy hosszú távon inkább az a terv, hogy a szemlélet, az attitűd és a tanulni tudás megmaradjon, sőt, erősödjön is bennem. Sok energiát fordítok arra, hogy például webanalitikában vagy vizuális művészetek terén egyre többet tudjak. És ezáltal egyre jobban is értsem, hogy mi működik, és miért működik egy termékben. Gyakorlatiasabban tekintve a kérdést pedig szeretnék egyre nagyobb, egyre nehezebb és egyre bonyolultabb webes, digitális projektekben részt venni.

HOZZÁSZÓLÁSOK