Ennek fő oka az elnök szerint a termékek iránti kereslet hiánya, illetve a vevők és megrendelők elszegényedése. Ezen vállalkozások számára gondot jelent az EU-konformitás és a jogszabályok harmonizációja is. Németi szerint a szakképzés költségvonzata olyan pluszterhet rakott a vállalkozásokra, amelynek kigazdálkodása előre nem tervezhető és az árakban sem érvényesíthető.


A dunántúli ipartestületek adatai szerint az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt azoknak a kisiparosoknak a száma, amelyek - akár több évtizednyi munka után - felhagytak a tevékenységükkel. A zala megyei szövetségnél közel 30 százalékos csökkenésről beszélnek, de hasonló adatokról számolnak be a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon is. Ráadásul egyre többen csak részmunkaidőben, illetve "másodállásban" dolgoznak. Az ország északnyugati részén valamivel jobb a helyzet, ami elsősorban annak köszönhető, hogy továbbra is sok osztrák veszi igénybe a jóval olcsóbb hazai iparosok szolgáltatásait.

　

A megkérdezett ipartestületek tapasztalatai szerint a gazdasági válságnak pozitív hatásai is lesznek. Jó minőségű és olcsó szolgáltatásokra - például a járműjavításban - egyre nagyobb az igény - sokan a nagy szervizektől pártolnak át a kisebb műhelyekhez. Más kérdés, hogy fejlesztési források nélkül az iparosok aligha tudnak majd előbbre lépni.

　

Komoly gondot jelent a budapesti ipartestületi elnök szerint az is, hogy az eddig tönkrement vállalkozók a feketegazdaságban folytatják tevékenységüket, a legálisan működő iparosok nem versenyezhetnek az általuk kialakított árszinttel. A feketegazdaságot az érdekképviselet nem tudja megfékezni, azt csak megfelelő jogszabályi háttérrel lehetne korlátozni - hangsúlyozta Németi Lajos.

　

Nem segíti a szakmák presztízsének és megítélésének javulását a rájuk erőszakolt modulrendszerű képzés vagy a vizsgakövetelmények eltérése Budapesten és vidéken - tette hozzá, bár elismerte, hogy jelentős különbség ebből a szempontból azért nincs.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) azt kéri az új kormánytól, hogy teremtsen teljesíthető feltételeket a családi és kisvállalkozásoknak - mondta Szűcs György elnök a szövetség sajtónapi ünnepségén. Szűcs szerint a konvergenciaprogram és a gazdasági válság miatt a lakossági és önkormányzati megrendelések 9 százalékkal csökkentek tavaly, az elvonásokat és a bürokráciát illetően pedig a magyar kisvállalkozások helyzete az egyik legrosszabb Európában. Vonák Sándor, az Iposz felügyelőbizottsági elnöke kiemelte: az építőiparban dinamikusan nőtt a feketegazdaság, mivel a megszűnt vállalkozások „idemenekültek" - írta az MTI-Eco.

　

Jandó Tamás - aki több mint 30 éve dolgozik cipész kisiparosként Szombathelyen - úgy véli: az olcsó, de gyenge minőségű termékek térhódítása óta az iparostársadalom egyre fogyatkozik. A működési költségek növekedése mellett az elmúlt egy-másfél év további forgalomcsökkenést hozott. Jandó elmondta: miután a javítás árát közli, nagyjából minden harmadik kuncsaft úgy dönt, inkább nem hagyja ott a cipőjét. A Székesfehérváron híradás-technikai termékek javításával foglalkozó Mayer László tavaly év végén már szervize bezárásán gondolkodott, ám az idei év jobban indult. Ebben szerinte nemcsak annak van része, hogy egyre kevesebben tudnak új berendezéseket venni, hanem annak is, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a konkurencia - hat kollégája adta vissza az ipart -, ráadásul immár korszerű, de használt, javításhoz szükséges eszközöket is olcsón lehet beszerezni.