A know-how-nak ezer arca van

NAPI, 2011. április 27. szerda, 16:00
Fotó:

Amikor innovációról, az általa elért sikerekről, eredményekről beszélünk, akkor nagyon nehéz utólag megállapítani, hogy valójában mi volt az a tényező, amely a siker eléréséhez a legnagyobb mértékben hozzájárult és mi az, ami a tartós piaci vezető szerepet képes biztosítani.  Főleg a jövőbeni tartós előnyös pozíció biztosításában a szellemi tulajdonjogok közül a fő szerepe a szabadalom és védjegy intézményeinek van, ezek adják a jövőbeni piaci biztonság vázát, nélkülük a piaci versenyben tartós előnyök aligha érhetők el.
Ha viszont e szellemi tulajdonjogok valós szerepét vizsgáljuk, akkor azonnal kitűnik, hogy létezésük önmagában még nem képes a piaci sikert biztosítani. A szellemi tulajdonjogok által alkotott vázhoz a know-how körülbelül úgy kapcsolódik, ahogy csontjainkhoz az izmok és az ízületek. Egy szabadalmi leírásban az új műszaki megoldás lényegét olyan részlegességgel ismertetik, ami a megoldás szakember számára történő megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, ennél többet vagy konkrétabbat egy szabadalmi leírástól nem várhatunk. Ahhoz, hogy az új megoldásból innovációs eredmény és piaci siker legyen, az alapmegoldáson még sokat kell gondolkozni. A fejlesztésre több irányban van szükség, melyek egyike a konstrukció optimalizálása és továbbfejlesztése, majd az ehhez szükséges gyártástechnológia és szerszámok, eszközök létrehozása. Ez utóbbi sokszor visszahat a konstrukcióra, és a fejlesztésnek a konstrukción és a technológián kívül a költségek csökkentésére, optimalizálására is ki kell terjednie. E tényezők egymással szoros kölcsönhatásban állnak, a költségek kihatnak a technológiára, a szerszámokra, ennek pedig hatása van a szerkezeti kialakításra. A piaci megjelenést ezeken kívül komoly és sokoldalú ellenőrzéseknek, teszteknek, vizsgálatoknak kell megelőznie, és ha e területen probléma merül fel, ismét vissza kell nyúlni a konstrukcióhoz és a technológiához.
Így kijelenthető, hogy a találmány megalkotása és piacra vitele között, ha az anyagi ráfordításokat nézzük és a megalkotás költségeit egységnyinek vesszük, akkor a piacképes megoldásig legalább 10-20-szoros ráfordítás merül fel. A konstrukció optimalizálása, a technologizálás, a szerszámok kialakítása és a tesztelés az ipari know-how műszaki összetevői közé tartozik. Ahhoz, hogy a már piacképes terméket a piac befogadja, marketingre (hirdetésekre, internetes eszközök alkalmazására), ügynöki és értékesítési hálózat kialakítására, a garancia feltételeinek biztosítására és sok egyéb tényezőre (a fogyasztók igényeinek felmérésére, a termék pozicionálására és üzleti kapcsolatokra) van szükség. Ezek együttesen szintén a szorosan vett know-how részei és a kialakításukkal kapcsolatos ráfordítások összemérhetők vagy magasabbak a technológiai know-how összetevőinél.
Mindezzel nem merítettük ki a know-how összes elemét, mert ha egy termék vagy termékcsalád folyamatosan jelen van a piacon, akkor a fogyasztók piaci értékítéletét a kialakított brand (védjegyek és márkanevek összessége) hordozza. A piacon ezért a direkt jogi oltalmat élvező védjegy éppoly meghatározó szerepet tölt be, mint amelyet a műszaki újdonságoknál a szabadalmak, piaci kizárólagosságot teremt. A védjegyek sem tudják önállóan szerepüket betölteni, ha használatukhoz nem kapcsolódnak hatékony és homogén minőségvédelmi intézkedések, megfelelő értékesítési és csomagolási politika, értékesítési és piaci ismeretek, a fogyasztókkal és általában a társadalommal összefüggő konkrét fogyasztói ismeretek és magatartás, amelybe a szponzorizáció és a fejlett marketing is beletartozik. Nem elhanyagolható a márkatulajdonosoknak a magatartása a piacon fellépő hamisítások, utánzások, kalózkodások elkerülésére. E tényezők együttesen a know-how kereskedelmi, piaci összetevői. Értéküket akkor tudjuk igazán felbecsülni, ha azokra a híres franchise-láncolatokra gondolunk, amelyek mögött jogi oltalmat a védjegy, értéket pedig a bevezetett kereskedelmi know-how képez. Egy bevezetett brand használata az értékesítő láncba belépő új szereplők számára a piaci kockázat csökkentésében és a felbecsülhető piaci forgalomban nyilvánul meg.
Lantos Mihály, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója

HOZZÁSZÓLÁSOK