Az önkormányzatok gyorsjelentése alapján az első háromhavi 97 milliárd forinthoz képest 2010-re 247,7 milliárd forint volt. A kormány ennél jóval kisebb, 190 milliárd forintos mínusszal kalkulált a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány teljesítéséhez. Az elszállt hiány hátterében az elmaradó adóbevételek, főleg az iparűzési és gépjárműadó, valamint illetékbevételek állnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint azonban ez összességében azért sokat nem jelent, mert az eltérés mindössze 57,7 milliárd forint, ami az önkormányzatok négyezer-milliárd forint összegű gazdálkodási keretének elenyésző hányada - ráadásul a gyorsjelentéshez képest rendre és lényegesen eltérnek az egyes beszámolók.

Az mindazonáltal aggasztó, hogy a kormánynak nincs pontos képe az önkormányzatok gazdálkodását mutató pénzforgalmi adatokról. A helyhatóságok számláit ugyanis nem az államkincstárnál vezetik, hanem saját döntés alapján adott kereskedelmi bankok. Így az állam nem is tud hatással lenni az önkormányzatok gazdálkodására - az csak bonyolítja a helyzetet, hogy nemcsak fejlesztésre, hanem működésre is vehetnek fel hiteleket. Utóbbi kezelésére az idén 31 milliárd forintot különített el a kormány, így a bajba került önkormányzatok lélegzethez juthatnak.

A valódi reformra ugyanakkor még nagyon sokat kell várni. A Belügyminisztérium egyelőre nem állt elő az önkormányzati finanszírozás átalakítását célzó reformmal, az csak a tavasz végére áll ugyanis össze. Ebben tisztázni kell, hogy a legkisebb helyhatóságoknál működjenek-e egyáltalán bizottságok, legyen-e képviselőtestület, jegyző és polgármester, vagy csak elöljárók végezzék el a feladatokat. Szintén el kell dönteni, mely jogosítványok kerüljenek állami szintre. Szó van az iskolák, kórházak fenntartásának átvételéről is.