A magyarok a kiemelt kockázatú csoportba tartoznak

A magyar lakosság a kiemelten nagy kockázatú csoportba tartozik. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. A lakosság még mindig nem törődik eléggé az egészségével, nem jár szűrésekre, a betegségeket gyakran akkor ismerik fel, amikor már nincs segítség - derül ki az országjáró kamionos egészségügyi szűrőprogram összesített eredményeiből.
Szepesi Anita, 2018. február 23. péntek, 10:25
Fotó: Shutterstock

Idén 74 szakmai szervezet összefogásával tovább folytatódik a Megelőzés éve 2018-2019" elnevezésű szűrőprogram a már nyolc éve futó, Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja kampány részeként . Az elmúlt nyolc év alatt 1500 helyszínen több, mint 6 millió vizsgálatot végeztek, 500 ezer látogatót fogadtak, a kitöltött kérdőívek száma elérte a 15 milliót  - derül ki a program összesítéséből.

Az eddigi adatok szerint a magyar lakosság a kiemelten nagy kockázatú csoport tartozik. Minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. Legalább hárommillió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság 40 százaléka pedig túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képeset az emberek jóval többet dohányoznak, és több alkoholt fogyasztanak, viszont sokkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, ugyanakkor a legtöbben mozgásszegény életmódot folytatnak - olvasható az összefoglalóban, amely szerint a lakosság még mindig nem törődik kellőképpen az egészségével. Mivel sokan nem járnak szűrésre, a betegségek felismerése gyakran csak későn történik meg, amikor már nincs segítség.

Kik járnak szűrésekre?

A szűréseken résztvevők átlagéletkora 36-48 év volt, a megjelentek 69 százaléka nő. A legaktívabbak Budapesten és Pest megyében voltak a látogatók, a fővárosiakat a Veszprém, Heves, Fejér megyei lakosok követték. A szív és érrendszeri szűrővizsgálatok a megjelentek 10 százalékánál találtak eltérést. A nőknél átlagosan 132/81 higanymilliméter,  férfiaknál 138/91 higanymilliméter  vérnyomást mértek. A vércukorszint vizsgálata közel 9 százalékban mutatott kóros értékeket.

Az összefoglaló szerint kiderült, hogy noha az emberek többsége tisztában van a magas koleszterinszint kockázatával, mégsem tesz semmilyen konkrét lépést a megelőzés érdekében, a mért koleszterinértékek 24-32 százalékban tértek el a normál értéktől. Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiak és 45 évnél idősebb nők koleszterinszintjét szükséges rendszeresen mérni, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályról elmondható.

A nők és a férfiak körében közel egyforma volt a krónikus vesebetegség (2-3 százalék), a diabetes mellitus (5 százalék), légúti betegség, allergia (24 százalék) előfordulási gyakorisága, míg laktózintolerancia a látogatók közel 10 százalékát érintette. Jelentős volt a szembetegség (15-16 százalék) mértéke valamint gyakori volt az emelkedett húgysavszint (25-28 százalék).

Beteg családok

A családi anamnézisben a néma gyilkosként ismert magasvérnyomás a szűrtek 68 százalékánál fordult elő , a szívinfarktust 27 százalékuk - nők 30 százaléka , a férfiaknál 24 százaléka érintett - a stroke-ot 22 százalékuk, daganatos megbetegedést közel 50 százalékuk, anyagcsere-betegséget pedig 40-44 százalékuk említette.

Az inkontinencia és a vizeletürítési zavar rizikó felmérés a szűrtek 6 százalékánál jelent meg, a visszérbetegség kockázati tesztje pedig 22 százalékuknál tért el a normálistól.

A daganatos megbetegedések a lakosság  50 százalékát - a tavalyi évhez képes növekvő tendenciájú - az anyagcsere betegségek pedig 43 százalékát érintik. A középkorúak vastagbéldaganat rizikó tesztjének eredménye alapján 20 százalék, a neuropathia rizikót illetően 4 százalék érintett.

A kitöltött rizikó felmérési kérdőívből kiderült, hogy a szűrésen résztvevők közül minden negyedik dohányzik, a megkérdezettek valamivel több, mint 40 százaléka szeretné letenni a cigarettát.

A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a részt vevők 62 százaléka naponta, míg 33 százalékuk hetente fogyaszt zöldség és gyümölcsféléket, a válaszadók 85 százaléka gondolja úgy, hogy a túlzott só fogyasztás árt az egészségnek. A szűrésen résztvevők többségének napi életritmusában a sportnak egyáltalán nincs szerepe. Csupán 54 százalék az, aki naponta szakít időt a mozgásra, noha - mint kiderült - jól tudják, hogy a rendszeres testmozgás nagyon fontos mind a kardiovaszkuláris, mind a daganatos betegségek prevenciójában.

A kampány keretében a résztvevők a szűrés mellett tanácsadáson is részt vehettek és a továbbiakban is részt vehetnek, segítséget kapnak a dohányzásról való leszokáshoz, az egészséges táplálkozás bevezetéséhez.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zana, 2018.02.25 11:16

Orbánék az egészségtelen táplálkozást reklámozzák. Zsírdisznó, a hagyományos magyar táplálkozás nemzeti ügy lett, a rovarfogyasztással riogatnak stb.
Az emberek is hibásak, például a szomszédomnak is vannak gondjai, szív és érrendszeri meg köszvény. Akkor mondom neki csirkét kell enni vasárnap, meg mellőzni a disznózsírt. Azt mondja minek, a haverom minden marhaságot betartott mégis meghalt, ha megdöglök megdöglök így a szomszéd.
Az emberekben is van bőven hiba. A kormány erre még rátesz egy lapáttal, értéknek nevezi a hagyományos magyar kaját. A magyar a zöldséget utálta, nem szerette ma is sokan vannak így vele.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2018.02.25 08:56

Nem lehet csodálkozni, hiszen az ország a 20. században vagy sok Mohácsot élt meg:
1. Az 1. világ háboru
2. Trianon
3. Tanácsköztársaság
4. Fehérterror
5 Horthy
6. 2.Világháboru
7. Rákosi
8. 56
9. Kádár
10 REndszerváltás
11. Medgyessy-Gyurcsány
12. Orbán és bandája
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html