A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) legutóbbi kutatása a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos vélekedéseket vizsgálta négy közép-európai országban (Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon), egyebek mellett azt, hogy a visegrádi országokban élők milyen félelmeket táplálnak a bevándorlókkal kapcsolatban.

A félelem mindegyik országban kifejezetten magasnak mondható, ami alól bizonyos tekintetben Lengyelország kivétel: a bevándorlás ellenőrizhetetlenségén kívül a lengyelek minden állítás esetében jóval kisebb mértékű félelmet mutattak. Legfőképpen pedig a bevándorlók nyugtalanító jelenlétével kapcsolatban igaz ez a különbség, hiszen kevesebb, mint fele akkora az ezzel egyetértők aránya a lengyel válaszadók körében, mint Csehország, vagy Magyarország esetében.

A bevándorlókkal kapcsolatos elvont és konkrét félelmek Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországon és Magyarországon; azoknak az aránya akik "teljes mértékben", illetve "inkább" egyetértenek azzal, hogy...(%)
Kép: Forrás: Tárki

A Tárki kutatói feltételezik, hogy a Magyarországot kiemelten érintő 2015-ös menekültválsággal erősen összefügg, hogy minden második magyar válaszadó egyetértett azzal, hogy a bevándorlás mértéke ellenőrizhetetlenné vált az országban, mely a négy ország összehasonlításában a legmagasabb arány.

A jóléti sovinizmus

A jóléti sovinizmussal összekapcsolható félelem Csehországban a legmagasabb és Lengyelországban a legalacsonyabb, míg a szlovák és a magyar adatok hasonló eredményeket mutatnak.

A jóléti sovinizmus különböző aspektusai Szlovákiában, Lengyelországon és Magyarországon; azoknak az aránya akik "teljes mértékben", illetve "inkább" egyetértenek azzal, hogy...(%)
Kép: Forrás: Tárki

A három állítás fontossági sorrendje a vizsgált országokban megegyezik, mely alól ebben az esetben is Lengyelország a kivétel: míg itt az életmóddal kapcsolatos fenyegetettség (azaz a társadalmi szempont) volt a legmagasabb, addig Magyarország, Szlovákia és Csehország esetében a munkaerőhiánnyal kapcsolatos fenyegetettség (azaz a gazdasági szempont) volt a legalacsonyabb mértékű.