A magyarok rettegnek a munkahelyi ellenőrzéstől

A cseh, az ukrán és a magyar munkavállalók tartanak leginkább a munkahelyi ellenőrzéstől – derül ki egy, az Európai Unió 24 országában végzett kutatás elemzéséből. Az Utasi Ágnes által jegyzett: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében című, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által támogatott és most megjelent Szerepváltozások 2011 című kötet egyik tanulmánya számol be ezekről az eredményekről.
Papp Zsolt, 2011. április 27. szerda, 18:11

A kutatásból kiderül, a munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a Közép-Kelet-európai országokban tapasztalható.

A vizsgálat során azonban akadtak olyan területek is, amelyeken hazánk pozitív példaként szolgálhat más EU-s országok számára. Így arra a kérdésre, hogy a család léte, a család iránti felelősség, a családfői, családanyai szerep okoz-e olyan mértékű feszültséget, amely nehezíti vagy gátolja a munkahelyi koncentrációt, a svájciak, dánok és szlovénok mellett a magyarok válaszoltak még úgy, amelyből kiderült, számukra jelent legkevésbé zavaró tényezőt a családi felelősségérzet a munkateljesítményben.

A kutatás egyik fő célja volt, hogy a házasok kettős munkaterhelését vizsgálja, azaz azt, hogy az otthoni és pénzkereső munka együttes végzése milyen családi feszültségeket generál. Az európai átlagot figyelembe véve az eredmények azt mutatják, hogy egy dimenzió kivételével minden esetben magasabb a nők által érzett feszültség. A nők és férfiak közti feszültségkülönbség pedig az otthoni feladatokból, házi munkából eredő időfeszültségnek, valamint a kettős munkaterhelésből származó kimerültségnek köszönhető.

Európa régiói szerint vizsgálva a megélt munkastressz Közép-Kelet-Európában a legerősebb, ám a feleségek a régión belül is jelentősen nagyobb negatív stresszt élnek meg mint a férjek. A három másik régióhoz képest minden bizonnyal itt a legkisebb a női emancipáció, erősebb velük szemben az otthoni munkamegosztás területén tradicionális elvárás és jóval kevesebb olyan technikai eszköz áll rendelkezésükre, mely megkönnyíti a házi munkát. A kutatás egyik érdekessége, hogy a munkastressz mértékében legnagyobb nemek közti egyenlőtlenség mégsem itt található, hanem Dél-Európában, ahol a férfiak stressz-mentes, kényelmes életéhez képest a nők élete sokkal nagyobb értékű stresszt jelez.

A munkával összefüggő konfliktusok és feszültség összesített hatása, azaz a munkastressz Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a legmagasabb. A volt szocialista blokk országaihoz képest ebben az összesítésben is előkelőbb helyet foglal el hazánk és Szlovénia. Azaz nálunk és déli szomszédainknál az átlagtól gyengébb a munkastressz, ami azt mutatja, több módot találnak itt a házasok a negatív feszültségek kompenzálására, mint a többi volt szocialista országban.

Ebben a felmérésben az élen a dán, norvég, az ír, a holland és a svájci házasok állnak, vagyis a legjobban működő északi demokráciák és a leggazdagabb európai országok állampolgárai (= házaspárai) szenvednek legkevésbé a munkastressztől.
S hogy az európai házastársak min vitatkoznak egymással a leggyakrabban, arra is választ ad a kutatás. Az, hogy a házastársak miként osszák meg egymással a házimunkát, csupán a második helyre volt elég. A veszekedési lista befutója, hogy a partner túl sok időt tölt a munkahelyén és emiatt gyakran későn ér haza.

HOZZÁSZÓLÁSOK