Az MNB időközben kiadott állásfoglalása ellenére a törvényben számos pont még mindig nehezen értelmezhető, illetve egymással ellentmondásos kitételeket tartalmaz - fogalmazott közös közleményben a Szövetség Magánnyugdíjpénztár és a Horizont Magánnyugdíjpénztár.

Ezek közül kiemelkedik a járadékkérdés rendezése. Hiszen a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikat az ügyfelek egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor. Járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni. Ennek kapcsán az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte fel az MNB-t.

A járadékszolgáltatást a pénztárak úgy biztosíthatják, hogy maguk folyósítanak járadékot vagy egy biztosítótól vásárolják meg.

(1) Ha a pénztár maga fizeti a járadékot, akkor a január 1-jétől érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetni a pénztártagnak, ami egyfajta banktechnikai járadéknak minősíthető Ez a típus nem jelent kockázatot a folyósító számára, mert csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Így nem állhat elő fizetési nehézség akkor sem, ha a pénztártag a pénztár által becsültnél jóval tovább él.

Ennek ellenére a törvény 100 millió forintos saját tevékenységi tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül egy nem létező kockázat fedezetéül, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen, vagy nem képesek megképezni (elkülöníteni), hiszen, az összeg a pénztár működési kiadásait terheli.

(2) A pénztárak másik lehetősége, hogy a járadékot biztosítótól vásárolják meg. Erről a törvény azt mondja egy helyen, hogy életjáradéknak kell lennie (azaz olyan járadéknak, ahol a folyósító kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát és arra egy meghatározott összeget ígér ki, amit akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy).

Két bekezdéssel arrébb viszont azt mondja ki a törvény, hogy a pénztár nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosítótól, csak amelyet saját maga is folyósíthatna. Azaz szigorúan értelmezve a jogszabályi szöveget, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz.

Tovább rontja a Pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az újonnan január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.

A pénztárak mindent megtesznek azért, hogy a tagjaik számára nyugdíjba vonuláskor magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik után járadékot folyósítsanak még akkor is, ha elenyésző számban jelentkezik majd a következő években ilyen igény, azonban kérik a törvényalkotót és a felügyelő szerveket, hogy nyújtsanak segítséget nekik a törvényi szabályozás tisztázásában, illetve az ellentmondásokat feloldó jogszabály-módosításokat tegyék meg. Emiatt a piac 80 százalékát tömörítő két legnagyobb magánnyugdíjpénztár újra állásfoglalás kéréssel fordult az MNB felé - olvasható a közös közleményben.