Ez a program emailben elküldi a cikk címét és bevezetőjét, önnek csak a címzett e-mail címét kell megadnia. Pár soros megjegyzést is mellékelhet az üzenethez a "Megjegyzés" rovatban.
Az IMF-megállapodást a piac fogja kikényszeríteni majd a magyar kormánytól - mondta Jelasity Radovan, az Erste Bank vezérigazgatója. A játékelmélet szerint minél előbb meg kellene állapodni - vélte Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora (képünkön), aki szerint ugyanakkor ez két félen múlik, így - miként korábban is - a volt jegybankelnök májusi megállapodásra számít. Akkor van esélye a májusi megállapodásnak, ha ténylegesen megvalósul a gazdaságpolitika fordulat, amelyről Fellegi Tamás miniszter beszélt - tette hozzá Király Júlia, a jegybank alelnöke. Jelenleg a hosszú távú finanszírozási költségeket kell lejjebb szorítani - ez pedig nincs gazdaságpolitikai fordulat és IMF-megállapodás nélkül. (Király Júlia előadásáról részletesen itt olvashat.)
A hitel/betét állomány 170 százalékról 130 százalékra csökkent, ezzel 10-12 milliárd euró tűnt el a rendszerből, s ha most ezt az arányt tovább próbáljuk lejjebb nyomni, az további pénzek eltűnését jelenti majd, ami pedig kihat majd a tartalékokra, az árfolyamra és a növekedésre - mondta Jelasity Radovan, aki azt a kérdést tette fel, hogy most jó a hitel, vagy rossz? "Nem dobunk jó pénzt rossz után" - márpedig a végtörlesztés okán most ezt az angol mondást idézik az új forrásért kopogtató magyar banki vezetőknek a tulajdonosok. Vagyis belső pénzekből kellene megteremteni a hitelezési forrásokat. E tekintetben külön gond, hogy a végtörlesztett pénzek döntő része a betétekből ment el - ez szűkíti a hitelezési lehetőségeket. Persze, ilyen kamatkörnyezetben 12-15 százalékon nem lehet (ingatlan)hitelezni, vagyis a hitelkereslet is rendkív ül alacsony. A helyzet szemléltetésére idézte azt az Erste első embere, hogy 2011-ben hiteltörlesztés nélkül az egész bankrendszer annyit hitelt folyósított, mint 2008-ban csak az Erste Bank.
A vállalatok ma már külföldről olcsóbban finanszírozzák magukat - a bankok ilyen helyzetben kevés eszközzel próbálják őket megtartani. Ha viszont elmennek, a többiek - a romló NPL-ráta miatt - csak jóval drágábban találnak majd finanszírozást, s ez a gond teszi szürkébbé a kis- és középvállalkozások helyzetét.
Bod Péter Ákos szerint a vállalatok kivárnak, ám ha elindul a kereslet, akkor azért a bankok is az ügyfelek után nyúlnak. Ami gondot jelent, hogy az idei esztendő konszolidációs év lesz, márpedig amíg nincs egyértelmű kép a magyar gazdaságról, akkor nem csak a banki hitel, hanem a vállalat tulajdonosok közvetlen finanszírozása is hiányozni fog.
Csaba László, a CEU professzora szerint nem csak a kormány, de a gazdaság szereplőinek is feladata, hogy kedvezőbb képet fessenek a magyar gazdasági környezetről. Sem kormányzati, sem vállalati szinten nem lehet tovább a kivárásra alapozni, mert a jelenlegi gazdasági helyzet ebben az esetben magától tovább romlik. Számos kérdésben a halogató tárgyalások folynak - holott nagyon gyorsan meg lehetne állapodni és az minden félnek jobb lenne - példálózott az önkormányzati rendszer adósságáról szóló elhúzódó tárgyalásokkal Jelasity Radovan.
A dézsma történelmileg igazolt megoldás, s ha egyszeri, akkor elfogadható. De folyamatossá tenni, s ráadásul eközben a befizetőket még pellengérre is állítani olyan hiba, amelyet a magyar vállalatok (bankok) aligha tudnak elmagyarázni már együtt a tulajdonosoknak - mondta Bod Péter Ákos. Ami ezt még nehezíti, hogy a lépések kapkodó jellege miatt hihetetlen nagy a zaj, amely mindenkit elbizonytalanít - utalt a szakember az év eleji pénzkimenekítésre. Hozzátette: ha valaki tényleg menekíti a pénzét, mögötte ott van tíz másik, aki ugyanezt fontolgatja.
Csaba László szerint az elmúlt két évben a kormányzat úgy lépegetett, hogy nem volt a kezében térkép - persze az erdőből úgy is ki lehet találni az erdőből, ha fák mohos végét nézzük, de korántsem hatékony. A professzor szerint a kormány az első pillanattól fut az események után, s rögtönöz azóta, hogy az EU nem engedte elengedi a hiányt. Ennek köszönhető, hogy például a végtörlesztést, vagy épp az önkormányzati szektor átalakítását aligha lehet összhangba hozni azokkal a választási ígéretekkel, amelyek a kisebb államról, kisebb újraelosztásról, kisebb deficitről szóltak. Jól tudjuk, hogy fontos a kommunikáció, ám e tekintetben fontos, hogy a hozzáértők véleménye kerüljön nyilvánosságra - polgármestereknek az államháztartás helyzetéről a vasárnapi ebéd mellett lehet beszélni, nem a mikrofonok előtt - hívta fel a figyelmet Csaba László.
brunn, 2012.03.08 20:12
Az, hogy két hónapja várja őket (az IMF-t) a tárgyalóasztalnál ülve, de senki nem jött ide, csak saját szellemi állapotát tükrözi (csak a hülye ül hiába két hónapig). Úgy látszik nem mondták neki eléggé lassan, hogy addig szó sem lehet tárgyalásról sem, míg Magyarország nem jut dűlőre az EU-val a kifogásolt, immár kötelezettség szegési ügyekben.
A szabadságharcról jut eszembe, volt valamikor (az átkos Rákosi rendszerben egy úgynevezett Békekölcsön. A melósnak "önként" kellett vásárolnia békekölcsön kötvényt. Most kitalálják Fidesz módon, hogy a közszféra dolgozóit "ösztönözni" fogják, természetesen "önkéntes" alapon, állampapír vásárlásra. Ebbe fog ugrani a fizetésük 10-20%-a. Ez most nem Békekölcsön lesz, hanem SZABADSÁGHARC kölcsön.
Elképesztő és siralmas a mi drága Vezérünk, még akkor is, ha ő képesnek tarthatja magát (és jobbkezét) egy vidéki kóceráj vezetésére.