Átgondolatlanok voltak a magán- és közszféra együttműködésében (PPP-konstrukcióban) az elmúlt hat évben megvalósult sportlétesítmény-fejlesztések, nem vették figyelembe az önkormányzatok pénzügyi teljesítőképességét - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára egy kiskunfélegyházi rendezvényen. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004 júniusában döntött az akkori kormány, az eredeti tervek szerint a 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Az államtitkár szerint a fejlesztések szakmai ellenőrzése elmaradt, a megvalósítás minőségét, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét nem vizsgálták. Így épülhetett például olyan tanuszoda, amelynek medencéje mélységében nem felel meg a vonatkozó előírásoknak. Az NFM szerint a tervezettnél kevesebb, összesen 34 létesítmény valósult meg: 17 tanuszoda, 16 tornaterem és egy multifunkcionális sportcsarnok. Központi támogatást e beruházásokhoz csak PPP-s megvalósítás esetén adott a költségvetés, a választott finanszírozási konstrukciót sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid (jellemzően 15 éves) futamidő nem indokolta megfelelően az NFM közleménye szerint. Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra gazdaságtalan megoldást, pedig egy részüknél már a pályázat idején is hiányoztak a működési források. A projektgazda helyhatóságok mintegy kétharmada az ÁSZ korábbi jelentése szerint e beruházások miatt került számottevően behatárolt pénzügyi helyzetbe - fogalmaz a tárca.