− Mit lehet tudni az intézetről, eddigi eredményeiről?
− Az intézet az MTA intézethálózata részeként Vizi E. Szilveszter majd Freund Tamás vezetésével negyed század alatt a világ vezető idegtudományi kutatóközpontjai közé került, egy uniós pályázat bírálatában az "agykéregkutatás Mekkájának" is nevezték. Az itt folyó kutatások célja az ép és kóros agyműködés megértése, a főbb témák közé tartozik a tanulás, az emlékezés, a magatartás, az érzékelés, a szorongás, az epilepszia, a skizofrénia, a Parkinson-kór vagy az időskori elbutulás. Az eredményeket a gyógyszer- és műszerfejlesztők, klinikus orvosok ültetik át a gyakorlatba, a nagy tudósegyéniségek mellett sok sikeres fiatal kutatóval rendelkezik az intézet.

− Hogyan kapcsolódik tevékenységük a szellemi tulajdon fogalmához?
− A KOKI az innovációs lánc első, "tudástermelő" szemét jelenti. A tudást tulajdonként kezelve egyszerre ösztönözhetünk újabb tudás "termelésére" és a meglévő hasznosítására. Sok jelentős felfedezés azért nem hasznosul, mert elvész a kutatás és a fejlesztés közötti határsávban − az intézet e határsávot próbálja átjárhatóvá tenni. Évente változó számú − 1-2, máskor 8-10 − hazai és nemzetközi szabadalmi folyamat indul el a KOKI-ból. A folyamat "hordozórakétája" egy fejlesztő vállalkozás, aminek a bázisa az intézet. Egy másik, fotonmikroszkópok fejlesztésével foglalkozó spin off cég is az intézet berkein belül indult fejlődésnek, e társasággal ma is kutatási és oktatási együttműködés van érvényben. Sejtbiológusaink, elektrofiziológusaink és farmakológusaink is előálltak már ígéretes szabadalmi kezdeményezésekkel, együttműködő partnerünk a Richter, az Egis, a Sanofi Chinoin, a Servier és a Teva is. A japán Nikon több nagy értékű műszert adott át, hogy tapasztalatainkat fejlesztései során felhasználhassa.

− Mit jelent a Millenniumi Díj elnyerése az intézet számára?
− Örömet és visszajelzést, hogy jó társaságban, jó úton járunk. A szellemi alkotás és létrehozója közötti viszony tiszteletben tartása mindenekelőtt alapvető erkölcsi norma, a felfedezések hasznosulása pedig közös érdek. A szellemi vagyongazdálkodás is felelős kutatói és vezetői feladat. Az elmúlt években sokat fejlődött a hazai szabályozás, a KOKI is ehhez igazította belső működését, megvédve azt, ami megőrzendő, de nyitottan az újra. Az MTA, az NKTH és a SZTNH kifejezetten igényelte, hogy tapasztalatainkkal segítsük a szabályozás fejlesztését, finomítását.