A várt 3,0 százalék helyett - a KSH előzetes számításai - alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,9 százalékkal nőtt 2005 első negyedévében, a 2004 utolsó három hónapjában regisztrált 3,7 százalék után. Az elmúlt év első negyedében 4,5, az év egészében pedig a korábban közölt 4,0 százalék helyett gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt a GDP - a KSH felfelé korrigálta a tavalyi adatot. A bázisidőszakba eső szökőnap miatti naptári hatás kiszűrésével 2005 első negyedévi növekedési indexe 3,5 százalék lett. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 1,5 százalékkal nőtt. A szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 3,6 százalékkal volt több mint 2004 első negyedében. A KSH most publikált adata előtt az év egészére most 3,33 százalékos növekedést vártak az elemzők, ez ugyancsak lassulást jelez az előző negyedévi 3,94 százalékos konszenzushoz képest – a Reuters felmérése 3,38 százalékot mutat. Megfigyelők szerint a következő negyedévet beárnyékolja, hogy a mostanában napvilágot látott német és euróövezeti konjunktúramutatók további lassulást mutatnak, a külső konjunktúra várhatóan még nem érte el a mélypontját. A hazai konjunktúramutatók szintén nem adnak okot bizakodásra. A második félévben Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője már 3 százaléknál magasabb növekedést vár, a tavalyi második félévben mérséklődő bázisértékek miatt. Az év egészében szerinte a növekedés üteme elmarad az előző évi 4 százaléktól – elsősorban a tavalyi magas bázishatások következtében – prognózisuk szerint 3,1 százalékos növekedés várható. Termelési oldalon az ipar dinamikájának jelentős lassulása látszik, a szolgáltatások területén a belső kereslet dinamikájának hiánya miatt nem várható jelentős felfutás, míg a mezőgazdaság a tavalyi rekordtermés után visszaesést mutathat. A háztartások fogyasztása a tavalyival csaknem megegyező mértékű lehet, amit támogat a reálbérek 3 százalékos várható növekedése, korlátozhatja azonban a növekvő munkanélküliség, illetve a háztartások hitelkeresletének lassulása. A gazdaság végső fogyasztását fékezi a költségvetés további restrikciója, a beruházások 7 százalékos növekedése várható. Visszatérve a friss makroadatokhoz: a nemzetgazdasági beruházások volumene - szintén az előzetes számítások alapján - 6,8 százalékkal nőtt a 2004 azonos időszakához viszonyítva. Az elmúlt év egészében 7,8 százalékos növekedés történt, ezen belül az utolsó negyedben - a magas bázis miatt - mindössze 0,3 százalék, az első negyedben viszont 18,9 százalék. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 681,7 milliárd forintot tett ki. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan kiigazított index szerint - a nemzetgazdasági beruházások volumene 2,8 százalékkal bővült. A bővülés motorja elsősorban a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág 40,3 százalékos növekedése volt, amelynek a jelentős részét az autópálya- és egyéb útépítési beruházások tették ki. A kereskedelem 19 százalékos bővüléséhez a nagy üzletláncok beruházásai járultak hozzá. Kismértékű növekedés figyelhető meg a közel egynegyed súlyt képviselő feldolgozóiparban (2,1 százalék), ahol egy évvel korábban kiugróan nagy beruházásokat valósítottak meg. A beruházások több mint egynegyedét adó ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág beruházási tevékenysége 3 százalékkal mérséklődött. E nemzetgazdasági ág tartalmazza a lakásberuházásokat is, amelyek bővülése nem volt oly mértékű, mint korábban. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentős beruházások voltak az építőiparban (12,3 százalék), a mezőgazdasági beruházások 8,6 százalékkal nőttek. Az oktatási beruházások az elmúlt évi nagyarányú csökkenés után 9,4 százalékkal növekedtek a felsőoktatásban megkezdődött rekonstrukciók következtében. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ág beruházásainak 5,2 százalékos emelkedésében a csatornázási munkák játszottak szerepet. A beruházások csökkenése következett be a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (9,9 százalék), valamint az egészségügyi, szociális ellátás (5,7 százalék), nemzetgazdasági ágakban.