ÁKK: 26 százalékra mérséklődik a devizaadósság aránya

Az államadósságon belül év végére 26 százalékra mérséklődik a devizaadósság aránya, amely 2011 végén még 50 százalék felett volt; a lakossági állampapírpiac pedig minden várakozást meghaladóan erősödik - mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója.
MTI-Eco, 2016. október 14. péntek, 12:14
Fotó: Napi.hu

Az adósság belső finanszírozása jobban halad, mint várták: a kibocsátott állampapírok 20 százaléka van a lakosság kezében, ezzel Magyarország az első Európában, a második helyen Írország áll, 8 százalékkal.

A következő években 2-3 milliárd euró összegben lejáró államadósság visszafizetését részben devizakötvényből tervezi az ÁKK, idén csupán egyetlen devizakötvény kibocsátás, a hongkongi renminbi-kibocsátás volt.

Az árfolyamok alapján akár még egy idei devizakötvény-kibocsátás is megfontolandó lehet, de nem tartotta valószínűnek. A vezérigazgató szerint lehetőség, de nem prioritás, hogy a kedvező piaci környezetben devizakötvény-kibocsátást hajtson végre az ÁKK.

Barcza György a sajtótájékoztató elején elismerte: nem volt túl szerencsés az Egy új korszak az adósságkezelésben címmel meghirdetni a sajtótájékoztatót, mert a sajtóban és a szakmában olyan találgatások jelentek meg, mintha alapjaiban változna az ÁKK kibocsátási tevékenysége. A sajtótájékoztató elhalasztása és címének megváltoztatása megnyugtatta a piacot, ezt a csütörtöki aukciók eredménye is igazolta.

Barcza György nem találta különösnek Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi kijelentését, miszerint forradalmi változások lehetnek a kötvénykibocsátásban, és felidézte Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádiónyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök jelezte: felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy a felminősítések után tekintsék át az adósságkezelés helyzetét. Ennek a vizsgálatnak keretében az ÁKK is elmondja véleményét, tapasztalatait, de a döntés a kormány felelőssége.

Az ÁKK nem tervezi a 3 hónapos diszkont-kincstárjegy megszüntetését, az erről szóló találgatások alaptalanok, válaszolta egy kérdésre Barcza György.

A vezérigazgató szerint nem sok országban van előírás az adósságráta mértékére, de még ezen országok között is a legerőteljesebb talán a magyar alaptörvényben rögzített cél, és máshol nincs igazán példa arra, hogy 2010 óta folyamatosan csökken az adósság mértéke.

Azzal a felvetett kérdéssel kapcsolatban, hogy a lakossági állampapír-finanszírozás drága, mert a magas kamathoz még komoly értékesítési jutalék is társul, a vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a mostani, mintegy 5000 milliárd forint állampapír nem a lakossági piacon lenne, akkor a hozamszint nem lenne olyan alacsony.

A lakossági piacon az állampapír-adósság teljes költsége átlagosan 2 százalék, ez a lakossági állampapírok értékesítéséért fizetett jutalékkal együtt 2,1 százalékot tesz ki. Az ötéves forint hozamszintek tekintetében ma a magyar államadósság finanszírozása olcsóbb, mint a lengyel vagy a román államadósságé.

A referenciahozamok csökkenése a felminősítés hatására éves szinten 1 milliárd forinttal olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé a forintpiacon az átárazódásig, és ez még hosszú hónapokig segíti Magyarországot.

Az államadósság GDP-hez mért szintje az év végére 73-74 százalék körüli szintre csökkenhet, ebben segít a forint árfolyama és a költségvetés kedvező helyzete, illetve az EU-pénzek hatása is pozitív lehet.

Az ország felminősítésének hatására jobban értékelik Magyarországot a külföldi befektetők, mint azt itthon gondolnánk, a múlt heti IMF-Világbank közgyűlésen szerzett tapasztalatai is ezt igazolták - derült ki Barcza György szavaiból.

HOZZÁSZÓLÁSOK