Így áll az államadósság: durván megugrott a gyenge forint miatt

Csaknem 2200 milliárd forinttal nőtt az idén az államadósság - közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ebből 385 milliárd a gyenge forint számlájára írható.
Herman Bernadett, 2020. július 22. szerda, 17:15
Fotó: MTVA Fotó

A központi költségvetés adóssága június végéig 2171,3 milliárd forinttal növekedett - közölte az ÁKK. Az első tényező a nettó forintkibocsátás volt 1202,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés hiányát finanszírozza. A második - növelő hatású - tényező a nettó devizakibocsátás, amely 536,1 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát.

A harmadik - szintén növelő hatású - tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 385,3 milliárd forinttal növelte. A negyedik - további növelő hatású - tényező a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők miatt bekövetkezett piaci értéken nyilvántartott (mark-to-market) betétállományok növekedése 47,8 milliárd forint összegben.

Nőtt a devizaadósság

A központi költségvetés devizaadóssága június végéig 921,3 milliárd forinttal 6 042,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2019. év végi 17,3 százalékos szintről 19,0 százalékos szintre emelkedett a teljes adósságon belül. A növekedés hátterében Magyarország első nemzetközi Zöld Kötvényének június eleji kibocsátása áll 518,4 milliárd forint (1,5 milliárd euró) összegben, valamint az április végén kibocsátott 707,6 milliárd forint (1-1 milliárd euró) devizakötvény kibocsátások állnak.

A költségvetés forintadóssága június végéig 1202,1 milliárd forinttal nőtt, és 25 559,2 milliárd forintot ért el, a forint részarány a teljes államadósság 80,2 százalékát teszi ki. 2019. decemberében ez az arány 82,1 százalékos volt. 2020. június végén a lakossági állampapírok állománya 8 864,9 milliárd forintot tett ki, ami 209,1 milliárd forint csökkenést jelent 2019. december vége óta. A csökkenést elsősorban a koronavírus- járvány következtében kialakult bizonytalan helyzet, valamint az egyéb intézményi befektetők tulajdonában lévő lakossági állampapírok lejárata okozta.

Mit vásárolt a lakosság?

A kijárási korlátozások következtében ideiglenesen visszaesett lakossági állampapír-kereslet döntő hányadát a Magyar Állampapír Plusz értékesítése képezte. A kizárólag lakossági ügyfelek által vásárolható Magyar Állampapír Plusz állomány június végéig 974,8 milliárd forinttal növekedett, a hó végére 4 110,8 milliárd forintot ért el. A nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz állománya 97,4 milliárd forint növekedés következtében 157,5 milliárd forint volt hó végén. Az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír állománya, a forgalmazóktól történő visszavásárlás következtében 2020. június végén 4,9 milliárd forinttal csökkent, amely így 2 513,4 milliárd forintot tett ki.

A már nem értékesített Bónusz Magyar Állampapír 262,5 milliárd forint csökkenést követően 188,9 milliárd forintos állománnyal zárt hó végén. A szintén nem forgalmazott kétéves futamidejű, fix kamatozású állampapír állománya 65,2 milliárd forinttal 150,0 milliárd forintra mérséklődött június hó végéig. Az Egyéves Magyar Állampapír állománya 1 268,5 milliárd forint volt június végén, ami 889,6 milliárd forinttal alacsonyabb a 2019. év végi állománynál. Az Egyéves Magyar Állampapír állománycsökkenés oka az intézményi lejáratok mellett, hogy a lakossági befektetők lejáró értékpapírjaikból képződő bevételeiket Magyar Állampapír Plusz vásárlására fordítják.

A külföldiek hosszú papírt vesznek

Az ÁKK júniusban 66,5 milliárd forint összegben vásárolt vissza lakossági állampapírokat a forgalmazó bankoktól. A külföldi befektetők állampapír-állománya júniusban 310,3 milliárd forinttal csökkent az előző hónaphoz képest. A külföldi állomány 99,4 százaléka, 4 019,3 milliárd forint államkötvényben állt, és csupán 0,6 százaléka, 26,1 milliárd forint volt diszkontkincstárjegyben. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje június végén 5,7 év volt, amely emelkedett az előző hónap végéhez képest. A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt.

A diszkontkincstárjegyek iránti kereslet csökkent, a júniusi aukcióin a havi átlagos fedezettség az előző havi 3,2-ről 2,5-re mérséklődött. A kötvényaukciókon viszont nagyobb volt a tolongás, a havi átlagos fedezettség az előző havi 2,9-ről 3,5-re emelkedett. A 3 hónapos diszkontkincstárjegy utolsó júniusi aukcióján a hozam az egy hónappal korábbi aukcióhoz képest 48 bázisponttal csökkent 0,31 százalékosra. A 12 hónapos kincstárjegy utolsó júniusi aukcióján a kialakult átlaghozama 0,42 százalékos lett, ez 42 bázisponttal alacsonyabb a májusinál.

A 3 éves kötvényaukción 0,93 százalékos átlaghozam alakult ki, ami 33 bázisponttal alacsonyabb, mint az utolsó májusi aukcióé, az 5 éves kötvény utolsó júniusi aukcióján az átlaghozam 1,28 százalékos volt, ez 37 bázisponttal alacsonyabb a májusinál. A 10 éves kötvényaukció 2,31 százalékos átlaghozama viszont 39 bázisponttal magasabb, mint az utolsó májusi aukción kialakult átlaghozam. A 15 éves kötvényaukció 2,66-os átlaghozama ugyanakkor 7 bázisponttal elmarad a legutóbbi, áprilisi aukción kialakult átlaghozamtól.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2020.07.23 12:21

@rigolya:
Éppen a gyengítéstől várják a külkereskedelmi egyenleg csökkenésének megállítását, esetleg akár ismét növekedését.
Az államadósság hányad része nem fix kamatozású szerinted?

Kétféle változó kamatozású állampapír van. Az egyik az éppen aktuális diszkont kincstárjegy aukciókon kialakult hozamokat tekinti irányadónak, a másik a fogyasztói árindex változását. A forint gyengülése mindkettőre késleltetett és közvetett hatással van legfeljebb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2020.07.23 07:06

@antitroll: Csak:
- a külkertöbblet már néhány éve masszívan csökken
- az államadósság nem fix kamatozású teljesen
stb...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.07.23 00:36

Önmagában az nem katasztrófa, ha az államadósság nominálisan növekszik a nemzeti valuta relatív leértékelődése miatt, ha az államadósság zöme forintban van jegyezve.
A gyengülő nemzeti valuta számos hatása ellensúlyozza a gyengülés költségvetésre gyakorolt negatív hatását.
Pl. a forintban elszámolt külkereskedelmi többlet is emelkedik.
Pl. inflációgerjesztő hatás.
Pl. külkereskedelmen belül a behozatal és kivitel arányára gyakorolt hatás.
Pl. fix kamatozású államadósság elinflálása.
stb.

(A költségvetés szempontjait írtam, nem az állampolgárokét!)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.07.22 22:29

@Suzywong: Még szerencse hogy nem veszett el ! Ott van a NERvitézeknél :))))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Suzywong, 2020.07.22 21:44

2010-2020 között a magyar államadósság 61 % al növekedett, miközben az időszakban az infláció 28% volt.

azaz reálértéken is 33 % al hízott az orbán kormány 10 éve alatt az államadósság!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html