A feszült észak-afrikai helyzet a világ részvénypiacainak végül is megálljt parancsolt a héten, de látszólag vegyes hatást gyakorolt az árutőzsdére, ahol a februári masszív roham után az energia ára a nyereségek realizálása miatt csökkent, a gabona és puha áruk készleteinek felhalmozása viszont folytatódott - áll a Saxo Bank heti elemzésében. Így az elmúlt négy hónapban pozitív korrelációt mutató piacok közös menetelése most kettészakadt, és az árutőzsdén több szekció teljesítménye is maga mögött hagyta részvényekét.

A párizsi tőzsde határidős szekciójában az étkezési búza ára a múlt évi orosz szárazság óta kétszeresére emelkedett. Az orosz exporttilalom következtében sok - elsősorban észak-afrikai és közel-keleti - ország kényszerült arra, hogy a búzát más forrásból, elsősorban az USA-ból szerezze be. Bár a búza globális készleteinek szintje megfelelő, az orosz exporttilalom, majd az Ausztráliát sújtó viszontagságos időjárás miatt a globális ellátásban szokásosnál kevesebb szereplő vett részt, így az ellátási láncban szűk keresztmetszetek keletkeztek.

Emelkedőben a kukorica ára is, főleg a csökkenő termelés és az etanolcélú őrlemény nagyobb aránya miatt. Ezért az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) a várakozásoknak megfelelően csökkentette a kukoricakészletek egyenlegét, és 2010/11-re 5 százalékra visszaeső készlet-felhasználási aránnyal számol, ami utoljára 15 éve az 1995/96-ban jegyzett mélyponton volt ilyen alacsony. A bank szakértői szerint ebben a kínálat által meghatározott környezetben a keresletet kell visszafogni, és ezért véleményük szerint egy véka kukorica legalább 8 dollárba fog kerülni.

A szója esetén a tartalékolás némi csökkenése és a készletek változatlan szintje mellett némi áremelkedés várható, mert Dél-Amerikában kevesebb szója terem.


Az élelmiszerek ára a világon mindenütt emelkedőben van, és ez a trend várhatóan 2011 végéig kitart, mert az időjárás okozta megrázkódtatások miatt a globális készletek kritikus szintre süllyedtek. Az ENSZ Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 55 fontos mezőgazdasági áru árfolyama alapján az élelmiszerek világpiaci áráról összeállított index az elmúlt évben erőteljesen emelkedett, majd decemberben meghaladta a 2008-as élelmiszerválság során jegyzett szintet.

Ha az időjárás nem szól közbe, a magas áraknak köszönhetően a gazdák végül is fokozhatják a termelést, de a globális készletszintek helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, és sajnálatosan magasabb árakkal is együtt jár.

Ez a hatás Magyarországon is érzékelhető: a decemberi négy százalékos emelkedést követően januárban a fogyasztó árindex az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal volt magasabb. Az elsősorban az élelmiszerek és az üzemagyag drágulására visszavezethető infláció miatt a jegybank januárban 6 százalékra emelte az alapkamatot.

Az inflációs hullám nem kizárólag magyar jelenség, hiszen szinte minden olyan országra jellemző, amely élelmiszert és üzemanyagot importál. Ugyan az olaj ára a közelmúltban lefelé tartott, a tőzsdén kereskedett áruk árfolyama a múlt decemberi fordulat óta kitartóan erősödő kockázati étvágynak köszönhetően mégis általában felfelé kapaszkodott. Arra azonban nem számíthatunk, hogy ez a tendencia a világon mindenütt folytatódni fog, különösen nem Magyarországon, ahol a negatív kibocsátási rés és a bázishatás is csillapítja az inflációt. Sőt ugyanilyen irányban hat politikai oldalról a reformok szükséges voltának felismerése. Így mindent összevetve az év végére alacsonyabb infláció várható. Az alacsonyabb infláció pedig alacsonyabb kamatokat hoz, talán már a jövő év elején.